Tovább a tartalomhoz Tovább a lábléchez

A_hirtelen_szivhalal_rizikofaktorai

A hirtelen szívhalál rizikófaktorai

Magyarországon naponta több mint hetven ember veszti életét hirtelen szívhalál miatt, pedig az esetek jelentős részében újraélesztéssel elkerülhető lenne a tragédia. Erről is szó esett az Egészségesen a Hegyvidéken – Szabadegyetem legutóbbi összejövetelén, amelyen dr. Wladika Zsuzsanna azt is elmondta, mik a hirtelen szívhalál leggyakoribb rizikófaktorai.

Látható teljes jóllét közepette hirtelen fellépő keringés- és légzésleállás, ami tudatvesztéshez és legkésőbb egy órán belül halálhoz vezet – így határozta meg a hirtelen szívhalált az Egészségesen a Hegyvidéken – Szabadegyetem októberi előadásán dr. Wladika Zsuzsanna. A Budai Egészségközpont szakembere elmondta, hogy a hirtelen szívhalál közvetlen oka a kamrai ritmuszavar. Ez legtöbbször vagy gyors ritmusként (tahycardia), vagy kamrai remegésként (fibrilláció) jelentkezik – ez utóbbi a szív remegésszerű állapota.

Magyarországon évente 25-26 ezer esetet regisztrálnak. Valamivel gyakrabban fordul elő a férfiaknál, míg a fiatal sportolók körében négyszer-ötször magasabb az aránya.
Kamrai fibrilláció esetén teljesen szétesik az elektromos aktivitás. A szív nem dobog, hanem 300 feletti ritmusszámmal remeg, megszűnik a pumpafunkciója, ami együtt jár a keringés azonnali összeomlásával. Ezzel egy időben az élettel összeegyeztethetetlen szervi károsodások történnek.
A kamrai gyors ritmus a gyakorlatban azt jelenti, hogy a normális 60-65-ről percenként 160-200-ra megy fel a pulzusszám, a szívverés azonban még egyenletes és szabályos. A folyamat lényegesen lassabb, a betegek az első panaszok után sokszor lábon mennek be a kórházba.
Bár a közvetett kiváltó okok ugyanazok, rendszerint más betegségek végződnek hirtelen szívhalállal az 50 év felettiek és az élsportolók körében. Az első csoportban döntően a koszorúér-betegségek, a szívinfarktus vagy a koszorúér-elzáródás eredménye a kamrai fibrilláció, ahogyan a szívizomgyulladás is növeli a kockázatot. Fiataloknál inkább veleszületett szívizombetegségről, a szívizom jelentős, esetleg asszimetrikus megvastagodásáról lehet szó, de a zúzódása is előkelő helyen szerepel a kiváltó okok között. A szívizom-megvastagodás mellett az elvékonyodás is rizikófaktor. Ritkább kórkép a kitágulással járó szívizombetegség, valamint a szívizomgyulladás.
Kutatások szerint a szívizomzat vagy a mellkas traumatikus zúzódása is kiválthatja. Ez főképpen azoknál a sportolóknál fordulhat elő, akik rendszeres és erőteljes ütközéseknek vannak kitéve. Ilyen sportág a többi között a jégkorong és a labdarúgás. A kamrafibrilláció és a ritmuszavar veszélyét növelik az ionhiány, a magnézium és a kálium elégtelen bevitele, a gyulladások, egyes gyógyszerek, a lázas állapotban történő edzés, erőkifejtés.
Dr. Wladika Zsuzsanna nyomatékosan felhívta a figyelmet arra, hogy hirtelen szívhalál esetén azonnal meg kell kezdeni az újraélesztést, azaz a mellkaskompressziót és szájon keresztül a levegő befújását a tüdőbe (erről előző lapszámunkban részletesen is olvashatnak – a szerk.). Ha ez négy percen belül megtörténik, van esélye a szövődmények elkerülésének. Óriási segítség az egyre több helyszínen elérhető automata defibrillátor, amelynek használata a legtöbbször eredményre vezet. (A XII. kerületben a polgármesteri hivatalban, a MOM Sportban, a Városmajor utcai uszodában, a Hegyvidék Bevásárlóközpontban, a Budai Középiskolában, a BM Nemzetközi Oktatási Központban és a Királyhágó téren található defibrillátor, valamint a Hegyvidéki Rendészet járőrautóját is felszerelték ilyen készülékkel.)
Létezik bőr alá beültethető defibrillátor. Ez folyamatosan figyeli a szívműködést, ha szükséges, beavatkozik, és újraindítja a szívet. A készüléket azoknak adják, akik fokozottan veszélyeztetettek, vagy már túléltek kamrafibrillációs epizódot.
Mint a szakember kiemelte, az újraélesztést nem lehet elrontani, ha esetleg nem csináljuk tökéletesen, még az is sokkal hasznosabb, mintha meg sem próbálnánk. Készüljünk fel arra, hogy nehéz „fizikai munka”, ezért ha van rá lehetőség, egymást váltva végezzük.
A manuális újraélesztést addig kell folytatni, amíg a légzés beindul. Ha van rá mód, mindenképpen használjunk defibrillátort, a modern eszközök szóban utasítanak a teendőkre. A félautomata készüléken egy gombot kell megnyomni a sokkoláshoz, az automata ezt is magától elvégzi. Amennyiben ez nem jár eredménnyel, folytatni kell a mellkaskompressziót, amíg a defibrillátor ismét feltöltődik, ami egy-két percet vesz igénybe.

sm.