Tovább a tartalomhoz Tovább a lábléchez

A_Makk_VII_a_hegyvidekiek_kedvence

A Makk VII a hegyvidékiek kedvence

A XII. kerületben élők szavazatai alapján a Makk VII kapta a „Legjobb Hegyvidéki Étterem” címet. A nagy múltú, tradicionális magyar ételeket kínáló vendéglő tulajdonosai Pokorni Zoltán polgármestertől vették át az elismerő oklevelet és a győzelmet hirdető matricát.

A helyi önkormányzat 2015-ben indította el közösségformáló versenyét, a „Hegyvidék Legjobbjai” elnevezésű programot. Ennek lényege, hogy a XII. kerületben élők dönthetik el, az adott kategóriában melyik üzlet, vendéglátóegység kapja meg a győztesnek járó elismerést.
„Az Alagút utcai étterem reklámja ütött szöget a fejemben, ami így hangzott: »Az utca legjobb kocsmája, kiváló a konyhája«. Ironikus volt a szlogen, hiszen az utca csupán két házból állt. Úgy gondoltam, ha egy utcának lehet kedvenc helye, akkor a kerületnek is” – beszélt a népszerűségi verseny ötletéről Pokorni Zoltán.
A Szamos Marcipán Szépkilátás Marcipán a cukrászdák, a Daily Pékség a pékségek, a Fragola fagylaltozó a fagylaltozók, a Molnár Hús- és Hentesáru a hentesek, míg a Gáborvár Bt. a zöldségesek kategóriájában bizonyult a legnépszerűbbnek. Az idén ősszel a legjobb hegyvidéki éttermet választhatták meg a helyiek: a szavazatok alapján a nyertes a nagy múltú, tradicionális magyar ételeket kínáló Makk VII lett, amelyet tavaly óta új tulajdonosok irányítanak.
A polgármester a díjátadón kiemelte: fontos, hogy hol költjük el a családi vacsoránkat, hova járunk fagylaltozni, kinél vesszük a kenyeret és a húst. Mint mondta, ezek a helyek nemcsak mindennapi életünk részei, de egyben közösségépítő szigetek is, ahol ismeretségek, barátságok szövődnek.
„A versenynek köszönhetően az emberek kiállhatnak a maguk kedvence mellett. Nehéz lenne megmondani, melyik a Hegyvidék legjobb étterme, de azt most már biztosan tudjuk, hogy melyik a legnépszerűbb – mondta Pokorni Zoltán, akit személyes élmények is fűznek a Makk VII-hez. – Az étterem évtizedek óta működik. Emlékszem, gyerekkoromban sokszor elsétáltunk előtte, amikor a nagymamámhoz mentünk. A Makk VII már akkor is fogalom volt. Később esküvőkre, rendezvényekre jártunk ide. Minden bizonnyal sokakat köt valamilyen szép emlék ehhez a helyhez.”
A Kiss János altábornagy utca 59. alatti éttermet a helybéliek igen jól ismerik, sokak szerint ott készül az ország legfinomabb rántott borjúlába. Az ünnepélyes elismerés után a Makk VII társtulajdonosával, Bornemissza Tímeával beszélgettünk.

– Egy évvel ezelőtt a vendéglő irányítását, ma pedig a „Hegyvidék Legjobb Étterme” címet vehették át. Mi a siker receptje?

– Vendégeink minden rezdülésére figyelünk, meghallgatjuk a javaslataikat. Amikor tavaly októberben átvettük a helyet, összegeztük, hogy mit kell lecserélnünk. Minden apróságra odafigyelünk. Sokan nem tudják, hogy mi vagyunk az új tulajdonosok. Amikor legutóbb beültünk ebédelni a vendégeink közé, a mellettünk lévő asztalnál egy idős úr a feleségének a következőket mondta: „Anyukám, bármit választhatsz, itt minden finom. És nézd meg, újak az evőeszközök, a poharak és a tányérok is!” Hatalmas élmény volt, hogy észrevették a változásokat!

– Jókai-bableves, borzas csirkemell, rántott sertésvelő – az étlapon olyan fogások szerepelnek, amiket mindenki ismer. A hagyományos a nyerő?

– Nekünk, tulajdonosoknak, nem volt vendéglátós múltunk – bár a háziasszonyként szerzett húszévnyi tapasztalatnak nagy hasznát veszem. Tudtuk, hogy a magyaros vonalat szeretnénk követni, nem kell kitérnünk a külföldi konyhák felé. S bár a csirkemáj és a sertésvelő egyszerű ételek, az elkészítésük korántsem könnyű. Sokan ismerik ezeket az ízeket, éppen ezért különösen oda kell figyelni arra, hogy finomakat főzzünk.

– Ennek meg is lett az eredménye, a hegyvidékiek a Makk VII vendéglőt választották meg a kerület kedvencének. Mi lesz ezután?

– Kiváló csapatunk van, hálás köszönettel tartozom a munkatársaimnak. Fantasztikus érzés a legjobbnak lenni, de még sok feladat vár ránk. Az elismerés erőd ad nekünk ahhoz, hogy még nagyobb erőbedobással folytassuk a munkánkat.

Boussebaa Mimi