Emlekezes_grof_Esterhazy_Janosra

Emlékezés gróf Esterházy Jánosra

Hatvan évvel ezelőtt halt meg gróf Esterházy János. A szomorú évforduló és az Esterházy-emlékév alkalmából koszorúzással egybekötött megemlékezés zajlott a mártírhalált halt felvidéki magyar politikus egész alakos bronzszobránál, a Gesztenyés kertben.

Esterházy János 1901-ben, Nyitraújlakon, nemesi família sarjaként született. Otthonát a trianoni békediktátummal Csehszlovákiához csatolták – a földreform miatt családja minden vagyonát elveszítette. Budapesten tanult, később saját birtokán gazdálkodott. 1924-ben házasságot kötött Serényi Lívia grófnővel, akitől később két gyermeke született. Kevesen tudják, hogy Esterházy Jánosnak kerületi kötődése is volt: felesége az Istenhegyi úton lakott, lánya és fia – Alice és János – itt nőttek fel.
1935-ben bekerült a csehszlovák parlamentbe, ahol első beszédében ekképpen képviselte a magyarok érdekeit: „Akaratunk ellenére odacsatoltak Csehszlovákiához, követeljük, hogy a csehszlovák kormány teljes körben tisztelje a mi kisebbségi, nyelvi, kulturális és gazdasági jogainkat.”
1942. május 15-én, egyedüli magyar képviselőként, nem szavazta meg a zsidók kitelepítését. 1944-ben magyarok, zsidók, lengyelek, csehek és szlovákok százait mentette meg, majd nyilatkozatban emelt szót Magyarország német megszállása ellen.
A második világháborút követően háborús bűnösnek kiáltották ki, és hetven évvel ezelőtt életfogytiglani börtönre ítélték. Több helyen raboskodott; kegyetlen megpróbáltatásai és szenvedései után a morvaországi Mirov börtönben halt meg 1957. március 8-án. Szlovákiában még ma is háborús bűnösként tartják számon, ennek ellenére több mint húsz köztereken felállított emlékműve áll a Felvidéken.
Az Esterházy-emlékév alkalmából, halála hatvanadik évfordulóján, koszorúzási ünnepséget tartottak a mártírsorsú politikus egész alakos bronzszobránál, amelyet 2013-ban a Gesztenyés kertben emeltek a tiszteletére.
„A szobor felállítását komoly civil kezdeményezés előzte meg. Az állam és az önkormányzat is hamar az ügy mellé állt. Nagy János felvidéki szobrászművész álmodta meg ezt a gyönyörű, s bevallom, szívemhez igen közel álló szobrot, ami nagyon jól bemutatja Esterházy személyiségét, az önfeláldozó, lelkiismeretes férfit, valamint a huszadik századi magyarság szenvedéseit. Ezért volt fontos számunkra, hogy ide kerüljön ez a mementó” – mondta az ünnepségen Fonti Krisztina alpolgármester, aki külön felhívta a figyelmet arra, hogy október 31-én 18 órakor az Esterházy-emlékévhez kapcsolódó program várja a nagyközönséget a Hegyvidék Galériában.
„Célunk, hogy az emberek ne feledkezzenek meg Esterházy Jánosról, ezért lengyel barátainkkal közösen egyházi vonalon a rehabilitálása érdekében is teszünk lépéseket” – jelentette be Martényi Árpád, a Rákóczi Szövetség alelnöke. Hozzátette, szívügyének tekinti, hogy a felvidéki magyar politikust a fiatalok körében is népszerűsítsék.
Fonti Krisztina Gonda Attilával, a Hegyvidéki Önkormányzat közművelődési referensével közösen helyezett el koszorút a szobornál, amelynél a lengyel nemzetiségi önkormányzat, a Rákóczi Szövetség és az Esterházy Emlékbizottság, a Hegyvidéki Trianon Társaság, valamint a Magyar–Osztrák–Bajor Társaság megjelent vezetői is lerótták tiszteletüket.

BM