Tovább a tartalomhoz Tovább a lábléchez

békaBekamentes_es_facsiga_tekeres

Békamentés és facsigatekerés

Pókhálós akadálypályán és facsigatekerő versenyen is próbára tehették ügyességüket a hegyvidéki óvodások, akik még békát is mentettek az idei Fülemile Környezeti Találkozón. Több mint háromszázan vettek részt a Normafa Óvoda hatalmas kertjében megrendezett programon, amelynek fő célja, hogy a gyerekek ne csak elvont módon találkozzanak az őket körülvevő természet szépségeivel.

– Vajon mit eszik a süni? – tette fel a kérdést a gyerekeknek Monspart Tamás óvodapedagógus, a Süni Óvoda munkatársa a hagyományos Fülemile Környezeti Találkozó egyik idei állomásán.

– Almát! Csigát! Gilisztát! – vágták rá szinte azonnal a helyes válaszokat az óvodások.

– És még? – kérdezte az „óvó bácsi”, aki segítségképpen ciripelő hangot szólaltatott meg a telefonjával.

– Űrlényt! – adott kreatív választ az egyik nagycsoportos fiú, ami után a kicsik alig bírták abbahagyni a nevetést.
A tizenhatodik alkalommal megrendezett Fülemile Környezeti Találkozónak az eddigiekhez hasonlóan a jókedv adta meg az alaphangját, a gyerekek felszabadultan, örömmel vetették bele magukat az élvezetes próbatételekbe, amiket a házigazda Normafa Óvoda a Süni és a Zölderdő Óvoda közreműködésével állított össze. Voltak az ősz terméseihez kapcsolódó játékok, toboz- és makk-keresés, erdei témájú puzzle-kirakás, a szüreti hagyományokat felidéző közös éneklés, valamint természetbúvárkodás, melynek során nagyítóval lehetett tanulmányozni, hogyan néz ki közelről a kígyóbőr, vagy épp egy rák páncélja.
Nagy sikert aratott a békák fejlődési folyamatát bemutató „békamentő” feladat, valamint az az ügyességi játék, amelyben úgy kellett átkelni a fák között kötélből kifeszített „pókhálókon”, hogy senki se érjen hozzájuk. Ez utóbbi állomás a mozgás fejlesztésén kívül azt a célt is szolgálta, hogy a gyerekek ismerjék meg a hazánkban gyakori, emberekre veszélytelen pókfajtákat. Annak érdekében pedig, hogy senki se irtózzon ezektől, mindenki kapott ajándékba egy kis szőrős játékpókot.
A versenyezni szerető gyerekek facsigatekerésen mérhették össze ügyességüket: az nyert, aki a leggyorsabban vontatta végig egy pályán a kötélre kötött játékcsigáját. A tuskótestű, gesztenyeszemű figurákat a Zölderdő Óvoda kertésze, Fintics Csaba faragta ki, aki elmesélte, hogy először készített ilyesmit az óvodásoknak. Igaz, otthon a saját gyermekeinek épített hintával, csúszdával, kis házzal már szerzett némi rutint a játékkészítésben.
„Fontos, hogy az óvodások sok mindent lássanak, halljanak, megtapintsanak. Az ő érdeklődésüket ugyanis nem az elvont tudomány kelti fel, hanem az, amit megtapasztalhatnak” – mondta Nagyvári Györgyné, a Zölderdő Óvoda vezetője, aki tizenhat éve az egykori Fülemile úti napközis táborban szervezte meg az első környezeti találkozót, amely mára nagyszabású hegyvidéki óvodai eseménnyé fejlődött.

sz.