Agyi_erbetegsegek

Agyi érbetegségek – a stroke hatásai

Miért alakul ki, milyen következményei lehetnek, mivel kezelhető a stroke? Egyebek közt ezekre a kérdésekre adott válaszokat dr. Béla Zsuzsanna az Idősek Egészség Iskolája első őszi előadásában. A Budai Egészségközpont neurológusa arról is beszélt, hogyan ismerhetik fel a laikusok a kezdődő stroke-ot.

A stroke (gutaütés, szélütés, agyvérzés, agyi infarktus) az Egészségügyi Világszervezet meghatározása szerint olyan agyműködési zavar, ami a teljes agyi keringést, vagy annak egy részét érinti. Gyorsan alakul ki, több mint 24 órán át áll fenn, oka az agyi érrendszer elváltozása. A szív- és érrendszeri betegségek, valamint a rák után a harmadik leggyakoribb halálozási ok világszerte. Magyarországon évente 45-50 ezer új esetet regisztrálnak. Gyakori a hónapon belüli ismétlődés, az esetek 10-30 százaléka ilyenkor halállal végződik.
Minderről dr. Béla Zsuzsanna, a Budai Egészségközpont neurológusa beszélt az Idősek Egészség Iskolája szeptemberi találkozóján a Hegyvidéki Kulturális Szalonban. Mint elmondta, a stroke általában nem vérzés, hanem érelzáródás következménye (iszkémiás), mindössze 15 százalék a vérzéses stroke aránya. Az elzáródás egyik oka, hogy vérrög alakul ki egy agyi érben, a trombózis miatt a környező sejtek, szövetek nem jutnak oxigénhez, ezért károsodnak.
Előfordul, hogy a vérrög a szívből jut az agyba, ilyenkor a stroke embóliából alakul ki. Megelőzését nehezíti, hogy az agyi vérellátási zavar tünetmentesen is létrejöhet.
Nagyon fontos az első észlelő (maga a beteg vagy a közelében tartózkodó) szerepe, hiszen ilyenkor minden perc számít. Azonnal orvost kell hívni, ha a beteg arca aszimmetrikus, egyik fele ernyedt, nem tudja egyszerre mind a két karját vízszintes helyzetbe hozni, képtelen pontosan megismételni egy egyszerű mondatot, nem érti meg a rövid utasításokat – kérjük meg, hogy fogja meg a jobb kezével a bal fülét, emelje meg a kezét –, mert nagy a valószínűsége a stroke-nak.
A kórházban a szakorvosok haladéktalanul elvégzik a képalkotó vizsgálatot, ezt követően a stroke- vagy az intenzív osztályra kerül a beteg. A gyorsaság azért lényeges, mert az érelzáródás után 3-5 percen belül megtörténik az idegsejt-károsodás, azonban a károsodást körülvevő félárnyékos területen (penumbra) az idegsejtek membránja ekkor még nem károsodik. Ez a terület megmenthető, ha a vérrög feloldása három-, négy és fél órán belül megtörténik. Ehhez a vérsejteket összegyűjtő fehérjehálót kell megszüntetni. Ha ez nem zajlik le időben, akkor a következő kezeléssel már a vérlemezkék összecsapzását próbálják megakadályozni.
A képalkotó vizsgálat alapja a CT. Ha az nem mutatja ki a konkrét problémát, CT angiographia, perfúziós CT vagy MRI segíthet meghatározni a stroke okát és következményeit. Általában egy nagy ér elzáródása váltja ki a tünetegyüttest.
A stroke kockázatát növelik az idősödés, a családi halmozódás, a korábbi érrendszeri problémák, a magas vérnyomás és vérzsírszint, a cukorbetegség, a dohányzás, az alkoholfogyasztás, a mozgásszegény életmód. Szintén hozzájárulhatnak az agyembólia kialakulásához az időskorban gyakori pitvarremegés és a billentyűkárosodások, valamint a fokozott véralvadással járó betegségek.
A terápiás megelőzést a vérlemezke-összecsapzást gátló kezelések szolgálják. Ami az étkezést illeti, kövessük a mediterrán diétát, és napi legfeljebb két pohár vörösbor is segíthet. Jól használhatók az új típusú véralvadásgátlók, ezek alkalmazásakor nincs szükség gyakori laborvizsgálatra.
Magas vérnyomás esetén 140/90 Hgmm alatt kell tartani azt, az LDL-koleszterin szintje nem lehet 100 felett. Érdemes ismétlődően elvégezni a nyaki ultrahangvizsgálatot is, mert annak eredményéből következtetni lehet a vérrögök kialakulására. A stroke után évente ajánlott a nyaki erek kontrollja, a legalább 70-80 százalékos szűkületet sebészeti beavatkozással kell megszüntetni.
Vérzéses stroke (agyvérzés) esetén a vérzés helye és mértéke határozza meg a következményeket. A nagy területű vérzést követő egy hónapban a betegek 30-35 százaléka meghal.
Inkább a fiatalokat érinti a pókhálóhártya alatti vérzés, aminek oka a megrepedő értágulat. A terápia konzervatív vagy sebészeti lehet: ez utóbbi az ér lezárását jelenti. Figyelmeztető előzménye az idegrendszeri előzményeket (látáskiesés, buborék beúszása a látótérbe) követő erős migrén. Korai szövődmény lehet az újravérzés, az ér összehúzódása, az epilepszia és a személyiségzavar, később kóros agykamratágulat alakulhat ki.
Stroke után megfelelő rehabilitációra van szükség. Ebbe a beszédterápia, a gyógytorna, az eszközhasználat megtanulása is beletartozhat.

-os