Elkeszultek_a_telepuleskepi_tervek

Elkészültek a településképi tervek

Elkészült a Hegyvidék településképi arculati kézikönyve, valamint a településképi rendelet tervezete. Ezek ajánlásokat és előírásokat fogalmaznak meg a harmonikus városkép kialakítása és megőrzése érdekében. A hamarosan a helyi képviselő-testület elé kerülő szakmai anyagok kidolgozásához a XII. kerületben élők is segítséget nyújtottak azáltal, hogy megosztották észrevételeiket a Hegyvidéki Önkormányzat munkatársaival.

Ez év tavaszán vette kezdetét az a szakmai munka, amelynek során a XII. kerületi polgármesteri hivatal városrendezési és főépítészi irodájának munkatársai megbízott szakértők, továbbá a lakók és civil szervezetek bevonásával elkészítették a Hegyvidék településképi arculati kézikönyvének, valamint településképi rendeletének tervezetét. A tervezési munkát lakossági fórum és egy online kérdőív közzététele előzte meg áprilisban, hogy a szakemberek már az alapelvek megfogalmazása során tisztában legyenek az itt élők véleményével. Az elkészült anyagokat augusztus közepén tették közzé, azt követően pedig ismét fórumot rendeztek, ahol az érdeklődők már a részletekkel kapcsolatban fogalmazhatták meg javaslataikat.
Az új arculati kézikönyv szerkezete a vonatkozó kormányrendelet előírásaihoz igazodik, tartalmilag azonban a kerület sajátosságai határozzák meg – mondta el a legutóbbi találkozón Hathy Zsuzsanna főépítész. Az összeállítás első része bemutatja a Hegyvidék városrészeinek és meghatározó zöld területeinek jellegzetességeit, valamint általános képet ad az országos, fővárosi és kerületi védelem alatt álló épített és természeti értékekről.
Külön fejezetek foglalkoznak az arculati kézikönyvben a XII. kerület egyes részeinek építészeti karakterek szerinti – például a nagyvárosias, kisvárosias, kertvárosias területek – felosztásával, valamint a különböző karakterű területekre megfogalmazott ajánlásokkal, amelyek a követendőnek és a kedvezőtlennek tartott építészeti megoldásokat ismertetik, egymással párhuzamba állítva, közérthető ábrákkal illusztrálva. A jó megoldásokra konkrét, fényképes példákat is találunk az összeállításban, nemcsak az épületekre, vagy a kerítésekre, hanem az olyan sajátos építményfajtákra vonatkozóan is, mint a reklámhordozók, vagy a napelemek.
A leendő településképi rendelet kapcsán Hathy Zsuzsanna azt emelte ki, hogy az egyesíti a jelenleg több rendeletben szereplő, településképet meghatározó előírásokat. Így a jövőben egy rendeletben olvashatók majd a településképi eljárások szabályozása mellett, például, a reklámokra, vagy az épületek védelmére vonatkozó passzusok. Szabó-Kalmár Éva, a polgármesteri hivatal városrendezési és főépítészi irodájának vezetője mindehhez hozzáfűzte: az építészeti értékek helyi védelmét a tervek szerint két újabb kategóriával, a helyi területi védelemmel, valamint az ideiglenes helyi védelemmel bővítenék.
A lakossági fórumon felszólalók kivétel nélkül nagyra értékelték a településképi ajánlások és szabályok kidolgozásával összefüggő alapos munkát, többségük egyes részletekkel kapcsolatban fogalmazott meg különféle kiegészítéseket. Rácz Jolán építész azt javasolta, hogy a Városmajor utca is szerepeljen a városképi szempontból kiemelt jelentőségű útvonalak listájában. Úgy vélte, hogy az arculati kézikönyv a Bauhaus és a modern építészet értékeivel is bővebben foglalkozhatna az épített örökségünk bemutatásánál. A korzóvá alakított Sirály utca, valamint a Városháza tér pedig – mint kortárs közterületek – a jó példákat felvonultató fejezetben kaphatnának helyet.
A Budapesti Városvédő Egyesület elnöke, Ráday Mihály arról beszélt, hogy nagyobb figyelmet kellene fordítani a terméskő járdaszegélyek megőrzésére, pótlására, míg az építési ok nélkül felhúzott reklámhálók kivitelezőivel szemben szigorúbb szankciók alkalmazására lenne szükség. Véleménye szerint az építészeti értékek megóvását a pályázatok mellett adókedvezmények bevezetésével lehetne hatékonyan támogatni.

sz.