A_jazz_unnepe

A jazz ünnepe – Balázs Elemér születésnapi koncertje

Ritkán látni olyan „sztárparádét”, mint azon a koncerten, amelyen Balázs Elemért, a hazai jazz ikonikus figuráját ünnepelték 50. születésnapján. Amolyan „Ki kicsoda a magyar jazzben?” előadás zajlott a MOMkult színháztermében, természetesen telt ház előtt.
Az ünnepelt elképesztő sokoldalúságról tett tanúbizonyságot pályája során. Saját együttese, a Balázs Elemér Group (BEG) mellett nem kevesebb, mint hat további formációnak is oszlopos tagja, nem beszélve a megszámlálhatatlan egyéb felkérésről és egyedi zenei projektről.
Nem csoda, hogy „főtt a feje”, kiket is hívjon meg a gálaestre, amelynek hossza így is messze meghaladta a tervezett műsoridőt. De mind a nézők, mind a fellépő művészek végig kitartottak – utóbbiak teljes létszámban ott álltak a színpadon, amikor kevéssel éjfél előtt elköszöntek a lelkesen ünneplő közönségtől.
Balázs Elemérnek több meghatározó fellépése köthető a XII. kerülethez, különösen a jazzben egyre fontosabb szerepet betöltő MOMkult-hoz. Itt mutatta be The New BEGinning (Új kezdet) című lemezét 2013-ban, majd három évvel később ugyancsak itt ünnepelte meg az együttes a 15. születésnapját az Örök szerelem című lemez előadásával.
Korábban is sokszor vendégeskedett nálunk a művész. A Nyitott Műhelyben Núria Rial katalán énekesnővel Early Music című klasszikuszene-albumát hallhattuk, Vukán György Creative Art Triójának dobosaként pedig épp a MOMkult-ban játszott a neves zongoraművész utolsó koncertjén.
Több mint három évtizedes karrierje szinte minden fontos állomását módunkban volt végigjárni ezen az ünnepi estén, az Off Course együttestől a BEG-ig, összesen tizenhat szerzeményben, az ünnepelten kívül harminchárom szereplővel! A stílusok és felállások sokfélesége talán még azokat is meglepte, akik végig figyelemmel kísérték Balázs Elemér pályáját, hiszen a kiváló zenész sokszor a műfaji határokat ostromolta. Gondoljunk csak a koncerten is felidézett – Dés László és az ő nevéhez fűződő – Contemporary Gregorian című albumra, amelyen az archaikus dallamokat modern jazzimprovizációkkal ötvözték! Takács Zsuzsanna mezzoszoprán-énekesnő és a Voces4 remek tolmácsolásában hallhattuk a Stabat Matert, míg az Ave Mariában Dés László szopránszaxofon-játéka volt kiemelkedő.
Természetesen a hangszeres és vokális jazz játszotta a főszerepet – mindvégig Balázs Elemérrel a doboknál. A Szakcsi Lakatos Béla és Babos Gyula nevével fémjelzett kvartett Henry Mancini közkedvelt Days of Wine and Roses című dalával brillírozott. Hallhattuk a több mint húsz éve működő Trio Midnightot, Oláh Kálmánnal a zongoránál és Egri Jánossal a bőgőnél, valamint a Creative Art Trio (CAT) folytatását CBTrió néven, Vukán György helyén Balázs Elemér öccsével, Balázs Józseffel és a hazai jazz doyenjével, Berkes Balázs bőgőssel.
A hallgatóság legnagyobb örömére három élvonalbeli énekesnő is fellépett. Mind olyan kísérettel készítettek lemezt, amiben az ünnepelt dobolt. Malek Andrea Michel Legrand dalát, a Once upon a Summertime-ot adta elő a Trio Midnighttal, Szulák Andrea pedig a Lehet, hogy túlságosan szerettelek című, mindenki által kedvelt régi magyar slágert, amelyben Zana Zoltán tenorszaxofonozott. Ezt követően Szőke Nikoletta remekelt Thelonious Monk In Walked Bud című vérpezsdítő bebop dalával, a kíséretben férje, Barcza Horváth József bőgőzött.
Igazi meglepetést jelentett Núria Rial videoüzenete és a Happy Birthday latin nyelvű parafrázisa, amit a Voces4 férfi énekesei a cappella adtak elő. Különleges színfoltja volt a gálaestnek Balázs József East Gipsy Bandje, amely a cigányzene és a jazz jól sikerült kombinációját mutatta be, roma nyelvű énekkel, cimbalom- és hegedűszólóval fűszerezve.
A koncertet ifj. Balázs Elemér barokkos hangvételű bevezetője indította, és stílszerűen a BEG Dance with the Windjének fergeteges előadása zárta, amelyet Balázs Elemér és Czibere József ütős „párbeszéde” tett felejthetetlenné.

Márton Attila