Okos_es_elektromos_autoke_a_jovo

Okos és elektromos autóké a jövő

Minden jel arra mutat, hogy a benzin- és dízelüzemű gépjárművek háttérbe szorulnak az elektromos meghajtású közlekedési eszközök előretörésével, az autonóm autók pedig átvehetik az irányítás feladatát az emberektől. A rohamléptekben fejlődő közlekedés jövőjéről dr. Csiszár Csaba egyetemi docens tartott előadást a Klímabarát esték című rendezvénysorozat legutóbbi vendégeként.

„A technológiájuk viszonylag egyszerű, így kevesebb szervizelést igényelnek, az energiát magas hatásfokon használják fel, emellett lokálisan nem szennyezik a környezetet” – sorolta a tisztán elektromos meghajtású járművek legfőbb előnyeit dr. Csiszár Csaba egyetemi docens, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Közlekedésüzemi és Közlekedésgazdasági Tanszékének munkatársa a „Hogyan alakul át a közlekedés?”címmel megtartott előadásában a Barabás Villában.
Az előnyök mellett természetesen a hátrányokról is említést tett a Klímabarát esték sorozat legutóbbi előadója. Az átlagos hatótáv jelenleg 120-150 kilométer, intenzív használatnál pedig ennél is kevesebb, nagyjából 80-90 kilométer – igaz, a legújabb modellek már 300 kilométernél is hosszabb távot képesek megtenni egyetlen töltéssel. Hozzátette ugyanakkor azt is, hogy a felmérések szerint az elektromos autókat leginkább városban vagy a város környékén használják, és naponta átlagosan 40 kilométert mennek vele, ami nagy biztonsággal teljesíthető gyakorlatilag bármelyik modellel.
A mai árak mellett, a számítások szerint, évi 20-25 ezer megtett kilométer felett éri meg elektromos autót vásárolni. Leginkább a rövid és gyakori városi utazások esetén kifizetődő a használatuk – nem véletlen, hogy a taxiscégek és a megosztott járműszolgáltatások üzemeltetői vásárolnak sok ilyet. Magyarországon jelenleg körülbelül háromezer elektromos autó közlekedik, ebből azonban csak 1200 tisztán elektromos, a többi hibrid, azaz vegyes üzemű.
Dr. Csiszár Csaba úgy véli, hogy az elektromos autózás elterjedéséhez a kezdeti fázisban elengedhetetlen az intenzív állami és önkormányzati szerepvállalás, a jogi és pénzügyi ösztönzők alkalmazása. Ezek közé tartozik egyebek mellett a vásárláshoz biztosított állami támogatás, a többféle adókedvezmény, az állami segítséggel történő töltőhálózat-bővítés, valamint az is, hogy az önkormányzatok jóvoltából számos városban, így Budapesten is ingyenesen használhatók a közterületi parkolóhelyek.
Az egyetemi docens kitért arra a fontos kérdésre is, hogy a hagyományos, belső égésű motorral szerelt járművekkel összehasonlítva a gyártás és az üzemeltetés szempontjából környezetkímélőbbek-e a tisztán elektromos meghajtású autók. Mint mondta, az elektromos gépkocsik gyártása – annak ellenére, hogy egyes részegységek, például a mágneses fékek előállítása kevesebb erőforrást igényel – jelenleg nagyobb környezetterheléssel jár az akkumulátorok miatt, amihez lítiumot kell bányászni.
Igaz, szóba jöhet számos más energiaforrás is, az üzemanyagcellától a hidrogénhajtásig, de ezek ma még nem tekinthetők kiforrott technológiának. Az üzemeltetés környezetkímélő jellege attól függ, hol és milyen módon állítjuk elő az elektromos energiát: amennyiben megújuló energiaforrásból származik az áram, akkor a teljes mobilitási rendszer környezetbarát, ám ugyanez nem mondható el akkor, ha széntüzelésű erőművek termelik az áramot.
Míg elektromos autókból egyre több, járművezetőből egyre kevesebb lehet a jövőben – vázolt fel egy első hallásra ellentmondásosnak tűnő jövőképet az előadó. Magyarázatából kiderült, hogy a technika rohamos fejlődésével rövidesen elterjedhetnek az olyan „okos”, autonóm járművek, amik a járművezetők helyett hoznak döntéseket. Ehhez olyan rendszereket kell az autókba építeni, amik rendkívül rövid idő alatt képesek feldolgozni a közlekedés többi szereplőjéről valós időben szerzett adatokat. Nem véletlen tehát, hogy az autonóm járművek fejlesztésében a hagyományos autógyártók mellett a nagy infokommunikációs cégek vesznek részt aktívan.
Bár az elektromos autózás elterjedésében csak kis szerepe lehet egy önkormányzatnak, előremutató projektekkel mégiscsak hozzájárulhat az e-mobilitás népszerűsítéséhez. Kovács Lajos alpolgármester kérdésre válaszolva elmondta, hogy a Hegyvidéki Önkormányzat városüzemeltetési célokból már használ egy elektromos autót, nemrégiben pedig elektromos kisbuszt helyeztek üzembe a Normafán. Lobbiznak annak érdekében, hogy a főváros minél több elektromos buszt közlekedtessen a hegyvidéki járatokon, jövőre pedig az FKF-fel együttműködve nagyszabású projekt indul: elektromos meghajtású kukásautók látják majd el a XII. kerületi szemétszállítási feladatokat.

sz.