Egry_Jozsef_a_vizre_nezo_piktor2

Egry József, a „vízre néző” piktor

„Elment. A nyári tó színén/Gazdátlan ingnak most a fények./De az az éles szürke szem/még vízre néz, még napba réved,/előtte újra tündököl/a teljes égbolt tisztasága,/s kitárul földön és vízen/az ember elveszett világa” – Fodor András költő Egry József emlékére írt verséből, A vízrenézőből vett idézettel kezdte Gopcsa Katalin művészettörténész vetítéssel kísért előadását, amit a festőművész születésének 135. évfordulója alkalmából tartott a Hegyvidék Galériában.
Egry József (1883–1951) a magyar festészet egyik legeredetibb, egyetlen irányzathoz sem tartozó alkotója, aki leginkább az európai művészet szintén magányos fényfestőivel rokon. Zalaújlakon született, szülei szegény napszámosok voltak, nincstelenként kerültek Pestre. Nehéz körülmények között, szuterénben, házmesterlakásban éltek. Egry édesanyjának segítve piacon, kőműves mellett vállalt munkát. Azt írta erről az időszakról, neki az az ünnep, ha a Magyar Nemzeti Múzeumba mehet, de sokszor nem engedték be, mert nem volt cipője.Egry_Jozsef_a_vizre_nezo_piktor1Szegénysége miatt 1898-ban kimaradt a polgári iskolából. Édesanyja inasnak adta Fellegi Emil, majd Korcsek János arcképfestő mellé. 1905-ben Párizsban a Julian Akadémia esti tanfolyamait látogatta. 1906 és 1908 között a budapesti Mintarajziskolában Ferenczy Károly ösztöndíjas tanítványa volt. 1907-ben a Menhely előtt című képével ezerkoronás ösztöndíjat nyert a Műcsarnok kiállításán. 1909-ben rendezte első önálló kiállítását a Művészházban. 1911-ben Belgiumba utazott tanulmányútra.
1915-ben segédszolgálatosként behívták katonának. A kiképzés során súlyosan megbetegedett, lábadozása idején ismerkedett meg Pauler Juliskával, aki 1918-ban a felesége lett. Keszthelyen, majd Badacsonyban éltek.Egry_Jozsef_a_vizre_nezo_piktor3Egry 1922-ben a Nemzeti Szalonban, 1923-ban a Belvedere-ben mutatta be új stílusú balatoni képeit, amiken a panteisztikus hangulatot keltő párás atmoszféra és áradó fény feloldja a formákat, teljesen egyéni karakterrel felruházva az alkotásokat. 1924-től tagja volt a Képzőművészek Új Társaságának (KÚT). 1926-ban Berlinben és Drezdában rendezett kiállítást, ezek kedvező visszhangjára itthon is felfigyeltek.
Az elsők között kapta meg 1948-ban az akkor alapított Kossuth-díjat. Abban az évben még részt vett munkáival a XXIV. Velencei Biennálén, azt követően azonban mellőzötté vált. 1951-ben hunyt el, a badacsonytomaji temetőben lévő sírját Borsos Miklós domborműve (Vízrenéző) díszíti.Egry_Jozsef_a_vizre_nezo_piktor5A festőművész képein a víz, a nap, a föld, a fa, a ház már nem konkrét jelenségek, hanem fénytünemények, egy kozmikus világérzés vetületei. Az 1920-as évek expresszivitása (Fények a Balatonon, Vihar a Balatonon, Balatoni halászok) a későbbiekben mérséklődött (Balatoni fények, Támaszkodó, Nap a víztükörben, Visszhang). Egyetemes szimbólumok, bibliai alakok is megjelentek a balatoni környezetben (Szent Kristóf, Keresztelő Szent János).
Egry József művészetében különleges helyet foglalnak el fájdalmas kifejezésű önarcképei. Sajátos stílusához sajátos technikát dolgozott ki, az olajfesték és a pasztell kombinációját, az olajpasztellt. Badacsonytomajon, egykori lakóházában 1973-ban emlékmúzeum nyílt. Egry_Jozsef_a_vizre_nezo_piktor4

Balajthy Anna