Tovább a tartalomhoz Tovább a lábléchez

A_neptanc_mint_kozossegi_elmeny1

A néptánc mint közösségi élmény

Vidám gyerekzsivaj, mosolygós, büszke felnőttek, a másik produkcióját nagy tapssal díjazó fellépők. Ismét megérezhettük az összetartozás örömét a Hegyvidéki Néptánc Találkozón, amelyet az idén huszonkettedik alkalommal rendeztek meg a MOM Kulturális Központban.

„Valljuk, hogy a néptánc pedagógiai hatása felbecsülhetetlen értékű. Az a gyermek, aki az igazi, tiszta népi hagyományokon nevelkedik, vélhetően más területeken is megállja a helyét” – szól a szép gondolat a Kossuth-díjas tánckoreográfustól és táncpedagógustól, Timár Sándortól, a „néptáncnyelv” mesterétől, aki épp huszonöt éve alapította meg feleségével, Timár Böskével a Csillagszemű Gyermektáncegyüttest.A_neptanc_mint_kozossegi_elmeny2Ők ketten hároméves kortól tanítják a gyerekeket magániskolájukban a hagyományos magyar néptáncokra. Azt vallják, hogy minél többen minél kisebb korban ismerkedjenek meg a még elevenen élő néptánc- és népzenehagyománnyal, de nemcsak a színpadi megjelenítés által, muzeális értékként, hanem mint megélt tapasztalat épüljön be a mindennapi életükbe. A Hegyvidéki Néptánc Találkozón az ő táncosaik is évről évre ott vannak más iskolák képviselői mellett.
A XII. kerület egyik legrégebbi rendezvényén a gyerekek előadásaiban semmiféle szereplés okozta feszengést nem látni, csak a természetes játékosságot, magabiztosságot és az örömet, hogy bemutathatják tudásukat. Mindez igaz a gyógypedagógiai iskolából érkezőkre, a szárnyaikat bontogató alsós kisiskolásokra és azokra a kiskamasz fellépőkre is, akik már sokéves tudás birtokában vannak. Mindnyájukon látszik: szeretik a néptáncot, és élmény számukra, hogy élő népzene kíséretében adhatják elő azt, amit iskoláikban tanultak.
Az idén is színes volt a paletta. Láthattunk zempléni, dunántúli, szatmári, sárközi, sóvidéki, bogártelki, vajdakamarási, rábaközi táncokat, vagy éppen sárközi játékot, s hallhattunk külön énekelőadást és autentikus zenekari muzsikát is.
Nem verseny volt ez, hanem közösségi élmény. Az első sorokban ülő, egymást váltó fellépők lelkesen megtapsolták a többiek műsorát, a színházterem másik felében helyet foglaló szülők és hozzátartozók ugyanúgy vastapssal jutalmazták a más iskolából érkező gyerekeket, mint a sajátjaikat, leghátul pedig a bölcsődés és óvodás kistestvérek pörögtek-forogtak a zenére.A_neptanc_mint_kozossegi_elmeny3A magyar népzenét és néptáncot, hagyományokat szerető nézőt megnyugvás tölthette el: sokan vannak, akik tovább viszik kultúránk e fontos szeletét. S hogy kik ajándékoztak meg minket egy szép estével az idén már huszonkettedik alkalommal megrendezett Hegyvidéki Néptánc Találkozón? A Csillagszemű Táncegyüttes, az ELTE Gyertyánffy István Gyakorló Általános Iskola, a Fekete István Általános Iskola és Előkészítő Szakiskola (Gyógypedagógiai Oktatási Intézmény), a Sashegyi Néptáncegyüttes, a Timár együttes, valamint az Újbudai Babszem Táncegyüttes és a népdalszakos Nádasdy Fanni lépett fel, a talpalávalót pedig a Tündök zenekar húzta.
A program végén valamennyien azzal a jóleső gondolattal térhettünk haza a MOM Kulturális Központból, hogy „jövőre veletek ugyanitt találkozunk!”.

V. K.