A_XII._kerulet_egyetlen_vilaghaborus_hadiuzeme1

A XII. kerület egyetlen világháborús hadiüzeme

Az ipari forradalommal egy időben az optikai cikkek gyártása is modernizálódott, megjelentek az ezeket előállító nagy üzemek, gyárak. A hadsereg is elkezdett érdeklődni e termékek iránt, mivel szükségesek voltak az újnak számító, füst nélküli lőporral tüzelő, messze hordó lövegek használatánál.
A századforduló idejére tehető, hogy a hadászat optikai irányzékokat, lövegtávcsöveket rendszeresített. A Magyar Honvédség is igyekezett a legkorszerűbb eszközökkel ellátni katonáit. Az Osztrák–Magyar Monarchia hadereje elsősorban a német optikai vállalatoknak adott megrendelést, mint például a Karl Zeiss alapította gyár, vagy a C. P. Goerz vállalat.A_XII._kerulet_egyetlen_vilaghaborus_hadiuzeme2A hasonló profilú magyar cégek nem rendezkedtek be olyan tömegtermelésre, hogy hadimegrendelést tudtak volna teljesíteni, azonban idehaza is működtek nemzetközi elismerésnek örvendő vállalatok. Ezek közül a leghíresebb a XII. kerületi Süss Nándor-féle Precíziós Mechanikai Intézet (a Magyar Optikai Művek, azaz a MOM elődje) volt.
A Süss Nándor-féle intézet fejlődésének útját, a békés termelés menetét 1914-ben megszakította az első világháború. A gyár, amely 1905 óta a Csörsz utcában üzemelt, haditermelésre állt át. Miközben az eladási forgalma felfelé ívelt (1905-ben 88 000 korona, 1912-ben 160 000 korona), az adóssága is nőtt. Az 1912–13-as gazdasági válság, az egyre olcsóbb versenytársak, a sikertelen részvénytársaság-alapítási kísérletek és a rendeléshiány következtében nehéz helyzetbe került a háború kezdetére.
1914 decemberében a Süss-féle gyár is tetemes megrendelést kapott az Osztrák–Magyar Monarchiától, ennek köszönhetően egy időre stabilizálódott a pénzügyi helyzete. A hadi beszállítói feladatkör jelentősen megváltoztatta az üzem képét, életritmusát; új munkások felvételével három műszakra állt át a termelés.
A további komoly mértékű megrendelések miatt 1915-ben még nagyobb szintű átalakításra volt szükség. Az egykori gyárudvart beépítették a tüzérségi tájolók szerelésére és szabályozására, az épületen belül pedig több helyiséget összevontak. Az osztályokat és a műhelyeket is átszervezték, ezekben szinte éjjel-nappal dolgoztak. Ekkor adott Süss Nándor számokat az osztályoknak, és ez a rendszer később a Magyar Optikai Művekben is megmaradt. 1914 végére körülbelül 30-35 ezer ember dolgozott az üzemben.
A háborús konjunktúrában új repülőgép- és repülőgépmotor-gyárak létesültek, aminek köszönhetően a Süss-féle intézet is új profilhoz jutott: navigációs műszereket, optikai-finommechanikai eszközöket (például optikai távmérőket) készített ezekhez. Ugyanakkor a bécsi Arsenal részére tüzérségi műszereket szállított. A megrendelés nagyságát mutatja, hogy a gyár saját irodát nyitott Bécsben. Termékkínálatában lőelemképzők (amik a légvédelmi ágyúk kezelésénél voltak fontosak), valamint tüzérségi fényszórók és bombavető célzókészülékek is szerepeltek.A_XII._kerulet_egyetlen_vilaghaborus_hadiuzeme3Az 1912-es, „hadiszolgáltatásokról” szóló törvény értelmében a hadseregnek dolgozó üzemeket és gyárakat (a munkafegyelem szigorítása érdekében) katonai felügyelet alá helyezték. Minden 18 évnél idősebb és 55. évét be nem töltő munkás katonai fegyelmi és büntetőhatalom alá került. Azáltal azonban, hogy Süss bekapcsolódott a haditermelésbe, és az üzem katonai felügyeletet kapott, a legjobb szakmunkások megmenekültek a frontszolgálattól.
Ekkortájt már a bankok is felfigyeltek a vállalatra. A Wiener Bankverein magyarországi fiókjának köszönhetően 1918 áprilisában a vállalat részvénytársasággá alakult (hivatalos nevén Süss Nándor Precíziós Mechanikai Intézet Részvénytársaság lett), viszont a részvénytöbbség a bank kezébe került. Már a háború előtt is tervezték a részvénytársasággá válást, és úgy nézett ki, hogy a fúziós tárgyalások sikerrel járnak az Ericsson Magyar Villamossági Rt.-vel, de ezt meghiúsította az első világháború kitörése.
Az rt. az alakuló közgyűlésekor (1918. április 4-én) egymillió korona alaptőkével indult. Igazgatósági tagoknak Druckner Gyulát, Gellért Arnoldot, Gross Kálmánt, Hahn Miklóst, Neuhold Kornélt, Schwartz Alfrédet, Süss Nándort és Székely-Izsó Imrét választotta meg. Süss Nándor ebben az évben ünnepelte cége önállóságának 50. évfordulóját, ebből az alkalomból egy tabló is készült.A_XII._kerulet_egyetlen_vilaghaborus_hadiuzeme4A háború második évében, 1915-ben megindult a gyári munkások szervezkedése. Ennek több kiváltó oka volt: a nyomor, a fokozódó infláció, a munkanap meghosszabbítása és a vasárnapi munkaszünet felfüggesztése. Egy Böszörményi úti vendéglőben megalakult az első szakszervezeti bizottság, emellett műhelybizottságok jöttek létre. A katonai felügyelet és a tiltó rendelkezések ellenére 1918-ban a dolgozók hetven százaléka szakszervezeti tag lett.
Süss Nándor 1919 októberében levelet küldött a „magyar népköztársaság nagyméltóságú Kereskedelemügyi Minisztériumához”. Ebben leírta, hogy az rt. csődbe jutott, felszámolás alatt áll, mivel az üzem a háború idején szinte csak a hadseregnek dolgozott (és a munkát azóta sem fizették ki), a Tanácsköztársaság idején pedig a Vörös Hadsereg elvette a műszerek javát. Mindennek köszönhetően a gyár ismét nagyon nehéz anyagi helyzetbe került.A_XII._kerulet_egyetlen_vilaghaborus_hadiuzeme5Ahogyan Süss Nándor fogalmazott: ezért „a gyárnak százezrekre menő követelése van egyrészt a volt közös, másrészt a magyar hadügyi minisztériummal szemben”. Mivel ennek elszámolása, a helyzet rendezése egy éven belül nem várható (ennyi ideig azonban nem lehet zárva tartani az intézetet), így „kegyeskedjünk ezen vállalat ügyében egy […] értekezletet összehozni, mely hivatva volna megállapítani, vajjon Magyarországnak szüksége van-e ily intézetre, - vagy nem?!”
A Süss-féle gyár végül megmenekült. Fokozatosan a hazai optikai és finommechanikai ipar meghatározó vállalata lett, és később Magyar Optikai Művek néven vált világhírűvé.

Balázs Attila

 

Az első világháborút más szemszögből bemutató, „Hőseink a Nagy Háborúban – a front és a hátország” című tárlat április 29-ig, szerdától vasárnapig 10–18 óra között látogatható a Hegyvidéki Helytörténeti Gyűjtemény Zugligeti út 64. alatti kiállítótermében.