Ady_ozvegye1

Ady özvegye, Babits szerelme, Márffy hitvese

Csinszka, a halandó múzsa címmel jelent meg Rockenbauer Zoltán könyve 2009-ben, és a sikerét mutatja, hogy a múlt év végén polcokra került a második, javított, bővített kiadása is. A művészettörténész szerzőt legutóbb a Hegyvidék Galériába hívták meg, ahol telt ház előtt tartott vetítéses előadást Csinszka: Márffy Ödön hitvese címmel a festőművész születésének 140. évfordulója alkalmából.

Honnan ered a Csinszka név? Milyen volt Babits Mihály és Csinszka kapcsolata? Hogyan lett a megrögzött agglegény Márffy Ödönből párhetes kapcsolat után Csinszka férje? Miért is illik a „kezdeményező múzsa” név Csinszkára? Ilyen és ehhez hasonló kérdésekre kapott választ a Hegyvidék Galériát megtöltő hallgatóság Rockenbauer Zoltán előadásán, amely bár Márffy Ödön festőművész születésének 140. évfordulója (1878. november 30.) alkalmából lett meghirdetve, de középpontjában Csinszka, a festő felesége állt.

Az a Csinszka, aki 1911 őszén kezdett el levelezni Ady Endrével, de csak 1914 tavaszán találkozott a 37 éves költővel, amikor az meglátogatta a 20 éves lányt a Boncza család csucsai kastélyában. Ady és Csinszka 1915-ben házasodtak össze, utána a fiatal feleség négy éven át inkább házi betegápolója volt az akkorra már folyamatosan betegeskedő férjnek. Eredetileg Boncza Berta volt az, aki a „csacsi” Adyt „lengyel nemesi névvel” illetvén tréfásan „Csacsinszkynek”, röviden „Csinszkynek” nevezte el, s erre volt Ady válasza a „Csinszka” név. Az elnevezést aztán a felesége élete végéig megtartotta.
Ady Endre 1919. január végén halt meg, számtalan közéleti személyiség mellett több ezren kísérték utolsó útjára. Ám az akkor 26 éves Csinszka olyannyira nem akart a „nemzet özvegyévé” válni, hogy a minisztérium által felkínált támogatást sem volt hajlandó elfogadni.
A zsenge korától kezdve többféle művészeti ággal (festés, rajzolás, versírás, novellaírás) próbálkozó Csinszka már februárban felkereste Babits Mihályt – akit szintén megviselt a jó barát Ady betegeskedése és halála –, azzal a furcsa ürüggyel, hogy megmutassa neki a rajzait. Egy évig tartott kettejük „húzd meg, ereszd meg” kapcsolata, amikor Csinszka új társra talált.
„Amikor Bandi meghalt, nem mentem fel hozzá. Sokáig nem mentem. Az a társaság, mely Bandira telepedett, most Csinszkát vette körül. Nem bírtam őket. […] Aztán egyszer, sokkal azután, hogy Bandit eltemették, mentem a Váci utcán. És hátulról valaki megrángatta a kabátomat. Csinszka volt. Szép barát maga! Felém se néz! […] Felmentem hozzá. Még a Veres Pálné utcában lakott. Aztán felmentem másodszor is, mindig többször, és tizennégy évvel ezelőtt a feleségem lett”
– mesélte Márffy Ödön később. Ady és Márffy még 1906-ban találkozott és kötött barátságot egymással Párizsban, a festő utóbb egy akvarellt készített a költőről, Csinszkával pedig 1915-ben, egy baráti összejövetelen találkozott először.
„Két felnőtt ember egymásra találása”
– így jellemezte Márffy Ödön a Csinszkával 1920 augusztusában kötött házasságát. A tizenhat évvel idősebb, agglegény Márffyt és Csinszkát a többi között az a pár hét hozta össze, amikor együttes erővel próbáltak segíteni az őszirózsás forradalomban részt vett és amiatt elítélt avantgárd művészek megmentésében. Közös otthon teremtésébe fogtak, amely az 1928-ra felépült, svábhegyi, Szamóca utcai villa lett, ahol Márffy a haláláig élt.Ady_ozvegye2A művészettörténészek „Csinszka-korszaknak” és termékeny alkotói periódusnak nevezik azt a tizennégy évet, amit Márffy Ödön Csinszkával töltött. A festőművésznek budai otthonukban egyszerre adatott meg a szabadban való alkotás és az elmélyült műtermi munka lehetősége. Legfőbb témája a felesége és a családi környezet volt, és festményeivel nemcsak Európában, de Amerikában is sikert aratott úgy kiállítások, mint műveinek megvásárlása tekintetében.
S hogyan érezte magát Csinszka? Élek. Várakozáson felül jól megcsináltam szétromlott életemet. Az uram mindenem. Fáradtan, új energiákkal, szeretettel, fanatizmussal, s egy nagy belül-viselt lázával sorsomnak élek a versek és a képek között” – írta egy helyütt magáról az asszony.
Márffy tudta és érezte, hogy a szülői odafigyelés nélkül felnőtt, depresszióra való hajlamát „folyamatos pörgéssel kompenzáló”, az életet egészen haláláig „naiv bakfisként” megélő felesége erős támaszra szorul, és ő meg is adta a biztonságos hátteret Csinszkának. Azt is elnézte, hogy Csinszka újra és újra képes kamaszos rajongással tekinteni más férfiakra, de úgy tartják, hogy az örökké idealizáló Csinszkát, „a kezdeményező múzsát” elsősorban szellemi szinten érdekelték a férfiak, és a számára komoly intellektussal bírókkal egyfajta „agyflörtbe” keveredett.Ady_ozvegye3Régóta találgatják, hogy ki lehetett az a köztiszteletben álló, „az IBUSZ-nál magas pozícióban lévő” férfi, aki Boncza Berta utolsó, kudarcba fulladt hódítási kísérlete volt, s ami érzelmileg megviselte az asszonyt. Talán ennek a csalódásnak is köze volt ahhoz, hogy 1934. október 24-én otthon, baráti társaságban hirtelen az asztalra borult, és 40 évesen agyvérzésben meghalt.
Márffy Ödön mintha megérezte volna felesége hirtelen és korai távozását. A Csinszka utolsó portréja című festményen egy, a fejét a könyökére támasztó, kifestett ajkú, réveteg tekintetű múzsa tekint ki az ablakon, miközben az ablak mögül, a szobabelső homályából alig észrevehetően kimagasló férje, a becsukott szemű alkotó, aggódó és vágyakozó arccal fordul asszonya felé, jobb kezét oltalmazón Csinszka vállára téve. Az egész jelenet disszonáns: a megvilágított nő és a sötét férfi között mintha megbomlott volna az összhang, mintha a festő saját boldogsága veszendőségét siratná: mintha búcsúzna hitvesétől.”
A festőművész még hosszú évekig gyászolta múzsáját. Tizennégy évvel később vette nőül a nálánál majd’ negyven évvel fiatalabb Hacker Franciskát, becenevén Cseszkát. Az avantgárd Márffy Ödön nem tudott megfelelni a háború utáni alkotómódszernek, a szocialista realizmusnak, és mellőzték őt. 1959. december 3-án, 81 évesen hunyt el. Alkotásaiból jó néhány megtalálható a Magyar Nemzeti Galéria gyűjteményében.

Veress Kata