A_klimavaltozas_es_kovetkezmenyei

A klímaváltozás és következményei

Járványok, hőhullámok, légúti megbetegedések, ételmérgezések, szív- és érrendszeri megbetegedések – egyebek mellett ilyen egészségügyi kihívásokkal kell szembenéznünk néhány évtized múlva a globális felmelegedés miatt. A Klímabarát esték legutóbbi összejövetelén Csima Zoltán epidemiológus tartott előadást arról, hogy milyen betegségek jelenhetnek meg földrajzi régiónkban, és miképpen tudunk alkalmazkodni azokhoz.

Az Ibériai-félsziget leghosszabb folyóját, a Tajót kiszáradás fenyegeti. A 12 kilométer hosszú Ramsko-tó teljesen eltűnt. Fokváros történelmi válsággal néz szembe: a helyiek fejenként csak 50 liter ivóvizet használhatnak naponta – ha nem sikerül megoldást találni, akkor ez a nagyváros lehet az első a világon, amely teljesen kifogyhat az ivóvízkészletéből. Kínában a fullasztó légszennyezés ellen lassan mindent bevetnek, légszűrőtornyot építettek, az év elejétől pedig 533 autómodell gyártását betiltották.
„Vitathatatlan tény, hogy klímaváltozás van. Éppen emiatt fel kell készülnünk az alkalmazkodásra. Egyebek mellett ezért indítottuk el a Klímabarát Települések Szövetségével a Klímabarát estéket. Olyan előadásokat, programokat igyekszünk szervezni, amik mindenki számára érdekesek lehetnek” – magyarázta Rózsa Zoltán, a Hegyvidéki Önkormányzat zöld irodájának vezetője a Barabás Villában megtartott legutóbbi találkozón.
A töretlen népszerűségnek örvendő Klímabarát esték beszélgetéssorozat februári összejövetele is sok tanulsággal szolgált. Csima Zoltán, a Semmelweis Orvostudományi Egyetem (SOTE) epidemiológusa arról beszélt, hogy a természeti katasztrófák mellett milyen egészségügyi kihívásokkal kell számolnunk a huszonegyedik században. Ha nem sikerül tennünk valamit, akkor száz év múlva akár 7 Celsius-fokkal magasabb lehet az átlaghőmérséklet.
A SOTE vírusszakértője előadása elején leszögezte: a tudományos predesztinációkkal nem riogatni szeretné a közönséget, csupán arra kívánja felhívni a figyelmet, hogy meg kell tanulnunk alkalmazkodni a klímaváltozáshoz. Előrejelzések szerint a felmelegedés miatt a Kárpát-medencében olyan betegségek jelenhetnek meg, amik nem jellemzők erre a régióra. Hazánk egykor maláriaendémiás terület volt, és ha 2100-ra nem sikerül betartani azokat a környezeti, egészségügyi intézkedéseket, amik visszaszorítják a betegséget, akkor ismét megtelepedhet és honossá válhat itt a foltos szárnyú maláriaszúnyog.A_klimavaltozas_es_kovetkezmenyei2Megdöbbentő adat, hogy idehaza évente átlagosan nyolc-tíz nyugat-nílusi lázban szenvedő beteget regisztrálnak. De nem csak ez a kór fenyeget.
„Magyarországon egyelőre ismeretlen a dengue-láz. Ez egy olyan fertőző betegség, ami bőrkiütéssel, csillapíthatatlan fejfájással, súlyos esetben bőr- és nyálkahártyavérzéssel járhat. A kiemelt betegségek közül ennek van a legnagyobb esélye arra, hogy megjelenik nálunk” – mondta az epidemiológus, aki szerint a víz- és élelmiszerellátásban is komoly problémák jelentkezhetnek. Az alultápláltság mellett az ételmérgezések száma is megsokszorozódhat, a meleg miatt ugyanis a kórokozók gyorsabban terjedhetnek.
Szó esett arról is, hogy a hőmérséklet-emelkedés következményeként egyre több embert érinthet a hőstressz. Példaként említette az előadó a 2003-as hőhullámot, amikor a forróság miatt közel harmincötezer ember vesztette életét Európában.
Csima Zoltán kitért arra is, hogy a klímaváltozás a gazdaságra is hatással lehet – a meleg nyári hónapokban nem lehet majd biztosítani a kültéri munkavégzés feltételeit. „Az előrejelzések szerint a hideg napok és éjszakák száma jelentősen csökken, míg a meleg nappalok és éjszakák száma megnő. Ezzel az a probléma, hogy a hőmérséklet emelkedésével összefüggő megbetegedések és halálozások is megszaporodhatnak. Az emberek hőháztartása felborul, gyakoriak lesznek a hőguták, a hőkimerülések, valamint a szív- és érrendszeri betegségek gyakorisága is megnövekedhet.”
A pszichés problémákra is felhívta a figyelmet a szakember. Mint fogalmazott, a folyamatos hőhullámok, az aszályok és a kiszámíthatatlan időjárás miatt folyamatos stressz sújthatja az embereket. A forróság következtében a talaj minősége megváltozik, a mezőgazdaság pedig összeomolhat. Az egyre növekvő szén-dioxid-kibocsátás számlájára írható, hogy a nem fertőző légúti betegségek száma is jelentős lehet.
Az epidemiológus ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a járványok ellen oltásokkal lehet védekezni, a betegségeket pedig gyógyszerrel kezelni. Nemcsak önmagunkra, de bolygónkra is vigyáznunk kell, és meg kell tanulnunk alkalmazkodni a klímaváltozáshoz.

Boussebaa Mimi