Magyar_ovodak_nyilnak_Moldvaban

Magyar óvodák nyílnak Moldvában

Hatodik alkalommal találkoztak a moldvai csángómagyar gyerekek oktatását támogató „keresztszülők” és a támogatott fiatalok pedagógusai. A Keresztszülők a Moldvai Csángómagyarokért Egyesület és A Moldvai Magyar Oktatásért Alapítvány által szervezett éves találkozó célja, hogy a támogatók személyesen is megismerhessék „keresztgyerekük” tanárait, tájékozódhassanak a gyermek tanulmányairól és családi körülményeiről.
Az esemény alkalmat ad arra is, hogy a szervezők beszéljenek a Keresztszülő-mozgalom, valamint a Moldvai Csángómagyar Oktatási Program helyzetéről. A Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének elnöke, Burus-Siklódi Botond a Németvölgyi Általános Iskolában rendezett találkozón elmondta, hogy az általuk koordinált oktatási program nem tudott volna kiteljesedni a „keresztszülői” támogatások nélkül, ugyanakkor hálásak a magyar kormánynak is, amely 2012 óta fokozatosan emelkedő mértékben finanszírozza munkájukat. A támogatások túlnyomó részét a tanári fizetésekre fordítják, ám a megnövelt díjazás ellenére komoly problémát jelent a szakemberhiány – nemcsak Csángóföldön, hanem más magyarlakta területeken is.
A csángómagyar gyerekek oktatását felmenő rendszerben igyekeznek megszervezni, már óvodáskortól – folytatta Burus-Siklódi Botond. A magyar kormány több mint 21 milliárd forintos támogatásával átfogó óvodafejlesztési programot hirdettek Erdélyben, ami összesen 231 intézményt érint. Tizenkilenc helyszínen zajlik majd jelentősebb építkezés, zöldmezős beruházás, valamint átépítés, bővítés. Az új épületek közül három Pusztinán, Lészpeden és Magyarfalun készül, így várhatóan a jövő évtől hosszú szünet után ismét lesznek magyar óvodák Moldvában.
A Moldvai Magyar Oktatásért Alapítvány elnöke, Legeza László elmondta, hogy tavaly nyolcvan új „keresztszülő” csatlakozott a mozgalomhoz. A kiszélesedett oktatási program ma már nem működhetne kormányzati támogatás nélkül – tette hozzá –, ám továbbra is vallják, hogy szükség van a támogatottakkal kialakítandó személyes kapcsolatokra, amik megléte elsősorban a „keresztszülőknek” köszönhető.
Az apró moldvai falvakban élő csángómagyar gyerekek mindennapi életéről az általuk készített kisfilmek adtak érzékletes képet a keresztszülőknek. A levetített anyagok egy finn nyelvész, Petteri Laihonen projektje keretében készültek, aki elmesélte: a kétéves kutatási program részeként igyekszik az összes oktatási helyszínre eljutni, ahol a tanárokkal beszélget, hogy megismerje céljaikat, életpályájukat, valamint videókat készíttet a gyerekekkel, akik ebben a formában mutathatják be településüket és régmúltban gyökerező hagyományaikat.
„Moldvában már kevés szülő beszél otthon magyarul, így sok gyermek esetében kizárólag az oktatási program kínál lehetőséget a magyar nyelv használatára” – mondta Petteri Laihonen, aki úgy véli, a magyar óvodák megnyitása nagyban elősegítheti majd, hogy a szülők ismét elkezdjenek magyarul beszélni gyermekeikkel.
A keresztszülő-tanár találkozót ezúttal is zenei produkciók színesítették. Fellépett a Bákó megyei Budáról érkező lányok népdalegyüttese, valamint a moldvai muzsikákat játszó Servet Zenekar, amelyek aznap este lemezbemutató koncertet is tartottak a Millenáris Parkban megrendezett XXII. Csángó Bálon.

sz.

 

A Keresztszülő-mozgalom

Böjte Csaba szerzetes ötlete nyomán 2005-ben indult a „keresztszülői” mozgalom, annak érdekében, hogy a moldvai csángómagyar gyerekeknek legyenek állandó támogatói, akik szociális és egészségügyi céllal, valamint a moldvai magyar nyelvoktatás feltételeinek javítása érdekében vállalják a rendszeres anyagi segítséget. A főként Magyarországon élő támogatókat, akiknek a közreműködése nemcsak anyagi, hanem érzelmi szempontból is sokat jelent pártfogoltjaiknak, a Keresztszülők a Moldvai Csángómagyarokért Egyesület fogja össze, míg a pénzbeli támogatások fogadására A Moldvai Magyar Oktatásért Alapítvány jött létre – mindkettő itt, a Hegyvidéken működik. A moldvai magyar oktatás szakmai munkáját hat éve a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége irányítja.