Szuloi_forum_a_beiskolazasrol

Szülői fórum a beiskolázásról

A tankötelezettség szabályairól és az iskolaérettség szempontjairól szóló előadásokkal várták a leendő első osztályos gyerekek szüleit a Közép-Budai Tankerületi Központ által rendezett fórumon. A Városmajori Gimnáziumban megtartott programon az összes állami fenntartású hegyvidéki iskola bemutatkozott.
„A törvényi változások miatt 2013-ban az iskolafenntartói feladatainkat, 2017-ben pedig az iskolai ingatlanok üzemeltetését vette át az állam, ám változatlanul rajta tartjuk a szemünket az intézményeken, ahová a tizenkettedik kerületi gyermekek járnak. Fontosnak érezzük, hogy továbbra is megfelelő körülmények között tanulhassanak a hegyvidéki diákok, ennek pedig egyik záloga az önkormányzat és a tankerületi központ közötti jó együttműködés” – mondta Fonti Krisztina alpolgármester. Mint emlékeztetett rá, tavaly a Hegyvidéki Önkormányzat – annak ellenére, hogy már az üzemeltetési feladatokat is átadta az államnak – két jelentős beruházást hajtott végre az iskolákban: a Feketében energetikai fejlesztés történt, míg a férőhelyhiánnyal küszködő Tamásiban elkészült az „E” épület, hat új osztályteremmel.
Az iskolaválasztás kapcsán az alpolgármester úgy vélte, érdemes a lakóhelyhez közeli oktatási intézményt választani, ahová a gyermek később, ha már nagyobb lesz, akár egyedül is bejárhat. Hasznos lehet továbbá, ha a szülők előzetesen megismerkednek azzal a pedagógussal, aki szeptembertől az elsősöket tanítja.
„Fontolják meg azt is, menjen-e iskolába a gyermek, ha csak nyáron tölti be a hatodik életévét” – tanácsolta az alpolgármester a szülőknek. Kiemelte, hogy ha valaki nem elég érett az iskolába lépéshez, az önkormányzat nem akadályozza meg, hogy újabb egy évet óvodában maradhasson.
„Ha fejlett a gyermek, ne tartsuk vissza, ha viszont nem, adjunk neki időt!” – fogalmazott dr. Vári Zsuzsa klinikai szakpszichológus, a Fővárosi Pedagógiai Szakszolgálat XII. kerületi Tagintézményének vezetője. Mint hozzátette, kollégái segítséget tudnak nyújtani a szülőknek az optimális iskolakezdés kérdésének eldöntésében.
A szakszolgálat munkatársai többféle javaslatot adhatnak. Tanácsolhatják, hogy a gyermek maradjon még egy évig óvodában, és azt is, hogy szeptemberben kezdje el az első osztályt. Fejlesztést és/vagy logopédiai osztályt is ajánlhatnak, nagyobb, másfél-két éves lemaradás esetén viszont a megyei szakértői bizottsághoz irányítják a családot, ahol meghatározzák, milyen további fejlesztésekre van szükség.
Amennyiben a gyermek az iskolakezdésig nem tölti be a hatodik életévét, de szeptembertől már iskolába járatnák szülei, korengedményre is lehetőséget biztosítanak a szabályok. Ezt azonban a szakszolgálat nem szokta ajánlani, mert bár értelmileg sokan képesek lennének teljesíteni az iskolai feladatokat, a testi-fizikai, valamint a szociális fejlettség tekintetében valószínűleg hátrányba kerülnének idősebb társaikkal szemben.
Dr. Vári Zsuzsa arról is beszélt, hogy az iskolaérettség eldöntésénél általában a szociális érettség jelenti a legkritikusabb pontot. Idetartozik egyebek mellett, hogy a gyermek képes-e megfelelő módon kommunikálni társaival és a felnőttekkel, be tudja-e tartani a szabályokat, kialakult-e a feladattudata, eljutott-e a feszültség- és kudarctűrés egy bizonyos szintjére. A késleltetés is fontos képesség: ha például az óra alatt kívánja meg az uzsonnáját, ki kell tudni várnia, amíg elérkezik a szünet.
„Az iskolákban, ellentétben az óvodákkal, lényeges szempont a teljesítmény. A legtöbb kisdiák azonban boldog, ha tanulhat; már a nagycsoportosok között is általános, hogy versenyeznek, ki tud többet az őket érdeklő dolgokról” – jegyezte meg a pszichológus.
„A gyermek abban az évben, amelynek augusztus harmincegyedik napjáig betölti a hatodik életévét, legkésőbb az azt követő évben tankötelessé válik” – ismertette a köznevelési törvény egyik fontos szabályát dr. Kalina Katalin, a fórumot szervező Közép-Budai Tankerületi Központ szakmai igazgatóhelyettese. Szakértői bizottsági javaslattal további egy nevelési évig az óvodában maradhat a gyerek, és szintén a bizottság dönt arról, hogy szülői kérésre hatéves kor előtt elkezdhető-e az iskola.
Az igazgatóhelyettes elmondta, hogy az óvodának kell igazolnia, elérte-e a gyermek az iskolába lépéshez elvárható fejlettségi szintet, vagy az óvodai nevelésben való további részvételt javasolja. Ha az óvodai dokumentumok alapján nem dönthető el a megfelelő szintű fejlettség, vagy a szülők kezdeményezik, akkor ugyancsak szakértői bizottsági vizsgálatra van szükség.
„Az iskoláknak a körzetükbe tartozó minden gyermeket fel kell venniük. A nem körzeteseket csak akkor vehetik fel, ha maradt férőhelyük” – hangsúlyozta dr. Kalina Katalin, aki arra is felhívta a figyelmet, hogy az általános iskolák nem tarthatnak felvételi vizsgát, az ének-zenei vagy sporttagozatra jelentkezők számára azonban szervezhetnek képességfelmérést.

z.