Alzheimer_Cafe2

Alzheimer Café – a demencia kihívásai

Tavaly ősszel merült fel az ötlet, és hamar valóság lett belőle. A háromgyermekes édesanya, Kocsis Judit tervét a polgármester is támogatta, így a Hegyvidéki Kulturális Szalon már január közepén helyet adott az Alzheimer Café első előadásának. A sorozat a tervek szerint egész éven át tart, lehetőséget nyújtva arra, hogy az érdeklődők – legyenek akár betegek, akár hozzátartozók – minél többet megtudjanak a sajnos egyre több embert érintő demenciáról és az Alzheimer-kórról.

Winston Churchill, Puskás Ferenc, Ronald Reagan, Peter Falk – a négy híres ember sorsában egy közös pont biztosan volt: életük végén mindnyájan Alzheimer-kórban szenvedtek. Miért állítja azt az Egészségügyi Világszervezet (WHO) és az összes hasonló, nagy nemzetközi egészségügyi társaság, hogy az Alzheimer-kór és a demencia mára „népbetegség” lett? Az adatok önmagukért beszélnek.
A World Population Prospects számításai szerint a csökkenő gyerekszámmal arányosan nő az idős korosztály tagjainak száma, és az előrejelzések szerint 2050-re a Föld népességének 30 százaléka 65 évnél korosabb ember lesz. 2015-ös számítások szerint jóformán csak Afrikát, Délkelet-Ázsiát és Mexikót érintette kevésbé az idősödő népesség gondja, 2050-re viszont – Afrika középső részét kivéve – a Föld minden pontjára érvényes lesz ez a probléma, különösen Észak-Amerikában, Európában és Kínában, miközben az emberi élettartam is kitolódik.
Minderről a Hegyvidéki Kulturális Szalon új sorozata, az Alzheimer Café első összejövetelén beszélt dr. Egervári Ágnes neurológus, a Római Katolikus Egyházi Szeretetszolgálat főigazgatója, aki A demencia kihívásai címmel tartott vetítéses előadást. Mint elmondta, a demencia nem feltétlenül az öregedés része, inkább egyfajta tünetegyüttesről van szó, amely az agy fokozatos leépülésével, az önellátó-képesség csökkenésével, illetve elvesztésével jár. Kialakulásának oka 60 százalékban az idegsejtek pusztulása, valamint az idegsejtek közötti kapcsolat megszűnése. A WHO számításai szerint a világon minden harmadik másodpercben egy új beteget regisztrálnak.
Gyakran az érintett hozzátartozói is későn fedezik fel, hogy baj van – folytatta a szakember. Ezért lényeges, hogy felfigyeljünk arra, ha zavar jelentkezik idős rokonunk memóriájában, gondolkodásában, ítéletalkotásában, tanulási képességében és figyelmében, netán kóros változás tapasztalható a viselkedésében és a személyiségében, mindez pedig szorongással, hangulatzavarral, hallucinációval, agitáltsággal jár együtt.
Az Alzheimer-kór, sajnos, napjainkban még a nem gyógyítható betegségek sorába tartozik. Gondot jelent a diagnózis hiánya, a kezelésekhez való hozzáférés, valamint az elégtelen információ és támogatás is. A világon évente tízmillió új betegről derül ki, hogy e két kórban szenved, s nekik joguk van ismerni a diagnózist, joguk van a megfelelő orvosi ellátáshoz, ahhoz, hogy ameddig csak lehet, tevékeny életet éljenek, felnőttként kezeljék őket, vagy csak hogy szükség esetén pszichotróp szereket kapjanak.
A neurológus azt is elmondta, hogy bár az Alzheimer-kórt nem lehet megelőzni, a „sikeres öregedés” kulcsfontosságú. Akik hasznos elfoglaltságot találnak maguknak, mozognak, odafigyelnek a vérnyomásukra, esetleges cukorbetegségükre, egészséges életmódot folytatnak, társasági életet élnek, olvasással, zenéléssel és más egyéb módon tartják karban a szellemüket, azok elkerülhetik a vaszkuláris eredetű demenciát.Alzheimer_Cafe1Az est legnagyobb tanulsága az volt, ami a jelen lévő hallgatóság kérdéseiből derült ki: még a téma iránt érdeklődők, a hozzátartozóik által érintettek is keveset tudnak erről a betegségről, a kezelési lehetőségekről, továbbá arról, hogy hová fordulhatnak problémájukkal. A hegyvidéki Alzheimer Café mindehhez nyújthat segítséget. A tervek szerint egész éves sorozat lesz, más-más előadók minden hónapban a demencia különböző területeivel, azon belül is az Alzheimer-kór kérdéseivel foglalkoznak majd. Az est látogatói közt idővel egy megtartó közösség alakulhat ki, akik számíthatnak egymásra – mondta az első előadás előtt a program ötletgazdája, Kocsis Judit.
A következő alkalommal, február 21-én délután 4 órakor dr. Rajna Péter a demencia korai felismerésének jelentőségéről beszél majd. A nyári szünetig pedig az alábbi témák kerülnek terítékre: Alzheimer-kór a családban – segítségnyújtás a mindennapokban és a mindennapokhoz; A biztonságos otthoni környezet kialakítása; Személyközpontú gondoskodás; Milyen segítséget kaphatunk, milyen szolgáltatást vehetünk igénybe a kerületben, ha demenciával élő hozzátartozónkat otthon ápoljuk?

Veress Kata