Nyolcvan_eve_nyitott_meg_az_Ugocsa_mozi1

Nyolcvan éve nyitott meg az Ugocsa

1938. február 9., este 9 óra. Az Ugocsa utca 10. szám alatt újonnan létesült Astra filmszínházban, meghívott vendégekkel a nézőtéren, megkezdődött az első vetítés. A debütáló előadáson az előző évben Jávor Pál és Perczel Zita főszereplésével készült Marika című filmet nézhette meg a nagyérdemű. Az 1942-ben Ugocsa névre átkeresztelt mozi 1999. május 30-án fogadta utolsó vendégeit, aztán végleg bezárt.

Walt Disney Hófehérkéje és Miki egér-sorozata, Jean Renoirtól A nagy ábránd, Frank Caprától A Kék Hold völgye, Alfred Hitchcocktól a Fiatal és ártatlan, A sátán kutyája című német bűnügyi film, A nők bálványa Jean Gabinnel – a többi között ezek voltak 1937 külföldi sikerfilmjei. Abban az esztendőben, amikor a honi mozikban éppen a századik magyar nagyjátékfilmet tekinthették meg a nézők, amely az első magyar hangosfilm (Kék bálvány, 1932) óta készült el az év végére.
„Hallod-e Rozika te,/
Gyerünk a moziba be,/Tudok egy olyan mozit, hogy valami csuda”. Sokan jól ismerjük e sorokat az Egy csók és más semmi című filmből. A hajdani filmszínházak filmhíradói – egészen a televízió elterjedéséig – az egyik legfontosabb forrásai voltak a közéleti, tudományos és kulturális híreknek, jóval szélesebb rétegekhez jutottak el, mint az újság.Nyolcvan_eve_nyitott_meg_az_Ugocsa_mozi2A mozi nemcsak a szórakozás egyik eszköze, de közkedvelt találkozóhely, a társadalmi érintkezés helyszíne is lett. A budapesti kávéházak nagy ismerője, Saly Noémi írta egyszer, hogy az 1910-es évekre a mozinyitás ugyanolyan őrületté vált Pesten, mint korábban a kávéház-alapítás. Aztán jött az első világháború, a kávéházak jó része tönkrement, több helyből inkább mozit csináltak.
Az első „részben hangosfilmet”, Az éneklő bolondot 1928-ban mutatták be Amerikában, nálunk egy évvel később. A Hunnia Filmgyár képviselői 1930-ban keresték fel a Berlinben már hangosfilmeket rendező Székely Istvánt, hogy a segítségét kérjék a magyar hangosfilmgyártás elindításához. Székely 1931-ben hazajött, és hozzáfogott a Hyppolit, a lakáj előkészületeihez.Nyolcvan_eve_nyitott_meg_az_Ugocsa_mozi3„Hivatalosan” az októberben bemutatott Kék bálvány számít az első magyar hangos nagyfilmnek, de a novemberben mozikba kerülő Hyppolit hozott igazi áttörést és sikert a hazai közönség körében. Itthon elsőként a Fórum (jelenlegi nevén: Puskin) moziban jelent meg hangos vetítőgép, 1928-ban. 1932-re országszerte közel 500 mozi jött létre, ezek több mint egynegyede a fővárosban működött.
„A 30-as évek közepén már látható volt, hogy a főváros pesti oldalán aránytalanul több mozi működik, mint a budain, és a nagy szanálás alatt lévő Németvölgy növekvő számú lakossága számára érdemes lesz új, modern filmszínházat nyitni. […] A mutatvány ekkor még nem a filmvetítés, hanem a mozi majdani beindításához szükséges temérdek pénz előteremtése lehetett. A kft. törzstőkéjét a cégbíróság végzése 10 ezer pengőben rögzítette, a mozinak helyiségeket biztosító Krausz Pál Lipóttal – akkor már Görgényire magyarosított néven – 14 ezer pengő egyidejű letétbe helyezés kikötésével kötöttek szerződést 1937. szeptember 9-én. A szerződésből kiderül, hogy az Ugocsa u. 10. még csak papíron létezett”
– olvasható Alföldy Gábor Volt egyszer egy Ugocsa… című írásában.Nyolcvan_eve_nyitott_meg_az_Ugocsa_mozi4Az Ugocsa utca lakói zúgolódva fogadták az új, háromemeletes, lakóháznak és a földszinti részén mozinak készülő épület felhúzását, ám az olyan gyorsan – és kiváló minőségben – történt, hogy a filmszínházat már 1938. február 9-én este 9 órakor meg lehetett nyitni. A díszelőadás a Budapest Film Rt. akkori legújabb alkotása, a Zágon István által rendezett Marika volt, benne Jávor Pállal és Perczel Zitával. A 400 személyes Astra mozi lett Budapest nyolcvankettedik filmszínháza.
Az Astra hamar közismertté és népszerűvé vált. A filmszínház igazgatója Görgényi Miklós lett, akinek a három fiútestvére, Sándor, Béla és János is a filmszakmában dolgozott, illetve mozikat vezetett vidéken. Aztán jött a háború, és minden megváltozott.
„Görgényi Miklós számos üldözött segítségére siet, saját életét, biztonságát is kockáztatja. 1944. december 24-én délután még karácsonyfaállítás volt az Ugocsa u. 10-ben, este riadó, óvóhely, az oroszok a Svábhegyről lőtték a környéket. Az SS lovashadosztály birtokba vette a mozit. A golyózáporban a lovaikat a nézőtéren helyezték el, a szerencsétlen állatok ott pusztultak el, de előtte szétrágták és szétrúgták a széksorokat. Budán még folytak a harcok, Pesten már a szerveződő Kommunista Párt propaganda filmelőadást tartott február elején az Urániában. […] Az Ugocsa, bár átkeresztelték Vörös Csillagra, még jó két hónapig nem tudott működni. Május elsejétől vigalmi adót és a »tatarozási alap« számára hozzájárulást róttak ki”
– tudjuk meg Alföldy Gábortól, aki Görgényi Miklós lánya férjeként jól ismeri a Görgényi család életét.Nyolcvan_eve_nyitott_meg_az_Ugocsa_mozi5Mivel 1944 utolsó hónapjaiban még az Astra is vetített nyilas híradókat, Görgényit egy napra bevitték az Andrássy út 60.-ba, de az egyik jegyszedő hölgy férje, egy kommunista rendőrkapitány még aznap kihozta. 1948-ig vezethette az 1942-ben Ugocsára átnevezett moziját, majd elbocsátották. Egy nagy élelmiszerkereskedelmi tröszt osztályvezetőjeként, tisztázatlan körülmények között, hivatalosan „balesetben”’ halt meg 1967-ben, 58 éves korában.
Egyes adatok szerint az Ugocsa 1945-ben a Szociáldemokrata Párt mozija lett. Később a MOKÉP üzemeltette tovább. Felújítás miatt 1979. január 4-től két és fél éven át zárva tartott, majd 1995. május 18-tól háromdimenziós filmszínházként működött.
Az Ugocsa mozi 1999. május 30-án, vasárnap este a 8 mm című német–amerikai film vetítésével búcsúzott el a közönségtől, és végleg bezárta kapuit. A 2002-ben megkezdett átépítéskor a kivitelezők megmentették a még üzemképes mozigépet. Az Astra/Ugocsa mozi helyén 2005-ben nyílt meg a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár XII. kerületi fiókja.

V. K.