Új építési szabályzat készül a TE területére

Új építési szabályzat készül a Testnevelési Egyetem területére és a környékre vonatkozóan, a tervezetet a polgármesteri hivatalban megtartott lakossági fórumon ismerhették meg az érdeklődők. Az egyeztetésen az egyetem képviselői is jelen voltak, akik a kampuszfejlesztés kapcsán felmerülő konkrét kérdésekre adtak választ.

Jelentős összegű forrásokat biztosított a kormány a Testnevelési Egyetem (TE) kiemelt beruházássá minősített fejlesztéséhez. Ennek keretében már zajlik a Sportkórháztól átvett épületek rekonstrukciója, valamint az újabb egyetemi sportlétesítmények tervezése, amelyek – a kormányhatározatokban rögzített módon – az Alkotás utcai kampuszon és a Csörsz utcai sporttelepen épülnének fel. Bár az önkormányzat nem ezt a helyszínt tartotta megfelelőnek a Testnevelési Egyetem fejlesztése számára, elfogadta a tulajdonos állam döntését, hogy itt valósuljon meg az egyetem új kampusza. Mindemellett a kerület munkatársai folyamatosan tárgyalnak az egyetem és a beruházási projektiroda vezetőivel a fejlesztés kapcsán felmerülő kérdésekről, problémákról.
Az egyetem finanszírozásában elkészült a területre vonatkozó szabályozási terv, amelynek bemutatására lakossági fórumot rendeztek a polgármesteri hivatalban. A nagy érdeklődés mellett megtartott programon a kormány és az egyetem álláspontját ütköztették a környéken élők és az önkormányzat szempontjaival, azzal a céllal, hogy a vitás kérdésekben kompromisszumos megoldásokat találjanak.
A Testnevelési Egyetem fejlesztését kiemelt beruházássá minősítő kormányrendelet már meghatározta az érintett ingatlanok beépítési paramétereit. Ezen belül a Kerületi Építési Szabályzat (KÉSZ) az építési helyeket korlátozhatja, pontosíthatja a beépítési magasságokat, továbbá az értékes és telepítendő növényállományra tehet javaslatot – vázolta fel röviden a szabályozási lehetőségeket Szabó-Kalmár Éva, a városrendezési és főépítészi iroda vezetője.
A szakmai anyagot a Testnevelési Egyetem megbízásából elkészítő Város-Teampannon Kft. munkatársa, Tokaji Gábor elmondta, hogy az Alkotás utcai kampuszon az új KÉSZ keretes beépítést tenne lehetővé, ezáltal az Alkotás utca mentén a városias környezethez igazodó térfal jönne létre. A területen lévő műemlék épületek – az egyetem főépülete és az egykori Sportkórház pavilonjai – számára védelmet biztosít a szabályozás, amely a településképi rendelettel együtt a történelmi kert helyreállításáról is rendelkezik. A Győri út mentén, egy szakaszon közhasználatra átadható terület kialakítására tettek javaslatot, az egyetem ugyanis ezen a részen hozná létre a kampusz központi agoráját, amely az éjszakai órák kivételével a környék lakói előtt is megnyílik.
A tervezőiroda munkatársa arról is beszélt, hogy az Alkotás utcában legfeljebb 23 méter magas épület jöhetne létre. A Győri úton azonban az épületek alkalmazkodnak az utca jellemző magassági paramétereihez, így a terv ezen az utcafronton nem engedi a párkánymagasságot 18 méter fölé. A Csörsz utcában szintén 18 méterben maximálták az építménymagasságot, az új csarnoképületet pedig a Csörsz utcai házaktól csak távolabb, a Hegyalja út mellett lehet elhelyezni.
A lakók kérdésére, hogy pontosan milyen messze lesz az új komplexum a Csörsz utcai házakhoz képest, Gyetvai Árpád, az egyetem beruházási programirodájának igazgatója adott választ. Mint mondta, a sportcsarnokot a Csörsz utcai épületektől 60 méterre, a telekhatártól 40,5 méterre helyezik majd el. Hozzátette, hogy az utcában élők igényeit figyelembe véve a korábbi elképzelésekhez képest kisebb beépítéssel számolnak. Az ide tervezett csarnoképület magassága nem éri el a lehetséges 18 méteres maximumot, ehelyett 15-16 méteres magassággal számolnak.
Az igazgató tájékoztatása szerint a Csörsz utcai sporttelepen egy 1500 fő befogadására alkalmas, nagyjából 5000 négyzetméter alapterületű, multifunkcionális csarnok épül, kiegészítve egy 800 négyzetméteres kondicionálóteremmel. Nyitott, műfüves futballpályát, valamint atlétikapályát is kialakítanak: az előbbihez kétszáz, az utóbbihoz négyszáz fős lelátó tartozik majd, így nem lesznek alkalmasak jelentősebb nézőszámot vonzó rendezvények, sportesemények befogadására.
Az Alkotás utcai kampuszon helyreállítják a Sportkórháztól átvett műemlék épületeket, valamint azok környezetében a történelmi kertet, amely napközben mindenki előtt nyitott, átjárható lesz. Ez év őszén az egyetem már birtokba veheti az eredetileg kórházi funkciókra szánt, hosszú éveken át félkészen álló Alkotás utcai épületet, ahol 16 ezer négyzetméteren az egyetemi oktatást szolgáló és a hozzá tartozó közösségi és irodai funkciók kapnak helyet.
Az Alkotás utca és a Kiss János altábornagy utca mentén „L” alakú tömbben épülne fel a sportolók felkészítésére szolgáló új, fedett atlétikai csarnok, egy 50 méteres tanuszoda kismedencével, egy tornacsarnok, valamint egy labdajáték-csarnoképület. A Győri út mentén alakítják ki az egyetem négyszáz férőhelyes kollégiumát.
Gyetvai Árpád elmondta, hogy a Csörsz utcai sporttelepen leghamarabb ez év nyarán kezdődhetnek el a munkák, itt mindenekelőtt régészeti feltárásokra és várhatóan lőszermentesítésre lesz szükség. Az Alkotás utcában a tervek szerint ősszel indulnak el a jelenlegi egyetemi épületek bontási munkálatai.
A közlekedés és különösen a parkolás témája ébresztette talán a legtöbb aggodalmat a környező utcák lakóiban. Ennek megfelelően sok ezzel kapcsolatos kérdést kapott az egyetem képviselője, aki válaszában arra hívta fel a figyelmet, hogy kétszáz férőhelyes lesz a Csörsz utcai tömb mélygarázsa, az Alkotás utcai kampuszon pedig négyszáz – mélygarázsban lévő és felszíni – parkolóhelyet alakítanak ki. Az egyetem célja az – tette hozzá –, hogy működésével ne nehezítse a környéken élők mindennapjait. Szándékuk az is, hogy a környékbeliek az egyetemi működés „csúcsidején” kívül, azaz késő délutántól másnap reggelig kedvezményesen használhassák a leendő mélygarázsokat.
A fórumon többen kérték, hogy az egyetem ne nyisson új gyalogosbejáratot a Csörsz utcában, attól tartanak ugyanis, hogy az infrastruktúrát használók járműveikkel akadályozni fogják a forgalmat. Azt is javasolták a lakók, hogy a Csörsz utcai sporttelepen felépülő új tömb mélygarázsát ne a Hegyalja út, hanem az Alkotás utca felől lehessen megközelíteni, ha ugyanis az előbbi helyszínen épülne bejárat, oda a legtöbb irányból – az Erzsébet híd felől érkezőket kivéve – csak a környékbeli kis utcákon át lehetne eljutni gépkocsival.
Gyetvai Árpád hangsúlyozta, hogy a Csörsz utca felől kizárólag a gyalogosoknak nyitnának bejáratot, de megvizsgálják annak lehetőségét, hogy a gyalogosbejáró a jelenlegi helyéhez közel kerüljön elhelyezésre. Vizsgálják azt is, hogy a Hegyalja út helyett az Alkotás utcáról lehessen megközelíteni a mélygarázst, itt azonban a tervezők problémának látják, hogy a mélygarázsba tartó járművek akadályozhatják a buszsáv, valamint a jelenleg is a területen működő és távlatilag is megőrzendő mentőállomás forgalmát. Az itt működő mentőállomás ugyanis – a korábbi tervekkel ellentétben – nem költözne el, sőt bővítenék, mivel jelenleg nincs elég hely a mentőkocsiknak.
Szabó-Kalmár Éva, a városrendezési és főépítészi iroda vezetője a Csörsz utcai gyalogosbejáró kapcsán elmondta, ennek helyét nem jelölték meg a rendezési tervben, azt viszont egyértelműen meghatározták, hogy a telken belüli parkolás számára nem létesíthető behajtó a Csörsz utca lakóövezettel határos szakaszán. Az önkormányzat is problémásnak tartja, hogy a mélygarázst kizárólag a Hegyalja útról lehetne megközelíteni, ezért a szabályzat lehetőséget biztosítana a multifunkcionális csarnok mélygarázsának Alkotás utcai bejáratára.
Az egyik hozzászóló részéről kérdésként merült fel, hogy a Győri úti csatornahálózat mennyire alkalmas a fejlesztés következtében megnövekedő csapadék- és szennyvízmennyiség befogadására. A fejlesztésért felelős iroda és a hivatal képviselői válaszukban ismertették, hogy a terv kötelezően előírja a csapadékvíz belső visszatartását és késleltetését, ami által a hirtelen lezúduló csapadék nem azonnal és nem egyszerre kerül be a városi hálózatba. A projektiroda vezetője ezzel együtt ígéretet tett arra, hogy további egyeztetéseket folytat majd a Csatornázási Művekkel a kérdésről.
Bár a rendezési terv nem tartalmazza a Győri úti közlekedés átszervezését, a fórumon elhangzott, hogy sokan szeretnének olyan módosítást, amivel korlátozni lehetne a jelentős átmenő forgalmat. Fonti Krisztina alpolgármester, a körzet önkormányzati képviselője válaszában rámutatott, hogy erre az igényre reagálva néhány évvel ezelőtt már elkészítettek egy forgalomcsillapítási tervet, ám ezt a környéken élő lakosság többsége elutasította. Az önkormányzat természetesen nyitott arra, hogy a fejlesztés megvalósítása után, annak hatásait elemezve újra foglalkozzon a kérdéssel, és akár egy újabb tervváltozatot megvitasson a környéken élőkkel.

sz.