Tovább a tartalomhoz Tovább a lábléchez

Odakozmalt

Odakozmált? Túl sós lett? Semmi baj!

Ha nem úgy sikerül az étel, ahogy szerettük volna, soha ne essünk pánikba! A legelső és legfontosabb teendő, hogy azonnal távolítsuk el a konyhából az összes hisztérikus családtagot, aki azt követeli, dobjuk ki, öntsük a vécébe, pusztítsuk el a „balesetet szenvedett” terméket. Nekik fogalmuk sincs arról, mennyit dolgoztunk, szenvedtünk, ezért könnyen okoskodnak. Ez most arról jutott eszembe, hogy elégettem a lecsó alatt a hagymát. Szerencsére az íze nem vészesen változott meg, simán át lehetett önteni egy másik edénybe.
Sokat segített, hogy a kolbászt csak ezután karikáztam bele, és megbolondítottam egy kis „erőspistával”. Egy kicsivel még több sót, kevéske fokhagymát is rakhatunk bele, az csak egzotikusabbá teszi. Általános javallat, hogy ilyenkor egy kis cukor sem árt, lényeg, hogy a cukor és a só aránya megfelelő legyen, akkor senki nem vesz észre semmit.
Ha a pörköltet kozmálom oda, akkor könnyedén átöntöm, kis vízzel feljavítom, és paprika vagy bors hozzáadásával gond nélkül eltüntetem a kozmás ízt. Ha hússzeleteket égetünk el, akkor gyorsan grillezzünk néhány kéznél lévő zöldséget, paradicsomot, krumplit, gombát, vágjuk fel a kissé sérült hússzeleteket, az egészet húzzuk nyársra, és tálaljuk gyanakvó családtagjainknak saslik gyanánt!
Ha csupán elsóztuk az ételt, öntsünk a főtt zöldségre zubogó vizet. Ha krumplival tettük ugyanezt, gyorsan törjük össze, majd dolgozzuk össze tejjel és felvert tojással. Egyéb elsózott étkekhez adjunk nyers krumplit, és forraljuk fel vele. Ha nagy a baj, készíthetünk új adagot is só nélkül, amelyet aztán összekeverhetünk az elsózottal.
Egy ügyes boszorkánykonyha sokféle módon tudja orvosolni a kisebb-nagyobb balfogásokat. Például nem fut ki a tej, ha a forralás előtt hideg vízbe mártjuk az edényt. A tetején keresztbe tett fakanálról már szóltunk korábban, nem babona, nekem mint gyakorló rontópálnak bátran elhihetik. Ha a tej épp ki akar futni, kapjuk le a tűzhelyről, és erős koppanással tegyük le.
Apropó, sózás! Vésse mindenki az eszébe, hogy a levest és a mártást az elején sózzuk, a zöldséget mindig sós vízben tesszük fel, mert a só emeli a főzővíz forráspontját, és így hamarabb megfő az étel! Kivétel ez alól a hús, amit soha nem sózunk meg az elején, mert szívóssá teszi a benne lévő fehérjét. A hús ízén nem változtat, hogy ha csak rövid ideig fő sóban, mert a só egy-két másodperc alatt tökéletesen átjárja az étel minden részét.
Gyakori jelenség, hogy a gőzben használt, összevissza fogdosott szakácskönyv foltossá, mocskossá válik. Azt tanácsolom, húzzuk tiszta, műanyag zacskóba, ha már fellapoztuk a megfelelő oldalt. Így bármilyen ragacsos kézzel nyúlunk is hozzá, makulátlan marad. A gyakran használt szakácskönyveinket tanácsos alufóliába kötni, így egyszerű lemosással tisztán tarthatók.
A minap kuktában szétfőztem az aprónál is kisebb krumplikat. Utánanéztem hát a régiek burgonyafőzési trükkjeinek!
Azt mondják, gyorsabban megfő a krumpli, ha fémnyársra szúrjuk. Az is rövidíti a sütési időt, ha előtte félig (kb. 15 perc alatt) megfőzzük a krumplit. A már kihűlt sültkrumpli-maradékot újrasüthetjük: vízbe mártjuk, és 20 percre 150 fokos sütőbe tesszük. Az öreg krumpli ízét feljavíthatjuk, ha egy kevéske cukrot teszünk a főzővizébe. Adhatunk egy teáskanál ecetet is a vízhez, hogy ne barnuljon meg a burgonya.
A ropogós sült krumpli sem mindig sikerül az embernek, ezért érdemes a megpucolt felületet sóval bedörzsölni, ettől ropogós kérget kap sütés közben. Sütés előtt még mintát is karcolhatunk villával a burgonyára, majd jöhet a forró sütő vagy a zsír. És még valami: ha a tej hozzáadása után ragacsos lesz a püré (ez akkor van, ha túlfőztük a krumplit), keverjünk bele tejport! Ha pedig egy teáskanál sütőport kavarunk a tört krumpliba, akkor könnyűvé és habossá válik.
Végül néhány apró trükk olvasóinktól a nyári gyümölcsökkel kapcsolatban. A vékony héjúakat (például az őszibarackot) tegyük edénybe, és forrázzuk le hirtelen – egy perc múlva könnyen lehúzhatjuk a bőrüket. A friss epret még akkor mossuk meg és csöpögtessük le, mielőtt leszednénk a csészeleveleit. Ha utána tisztítjuk meg, felszívja a vizet, és vizenyős lesz.
A hűtőben tárolt dinnyét mindig csomagoljuk be, így jobb lesz az íze, és az illata sem „megy át” a többi ételbe. Könnyebben tudjuk felvágni, ha egy picit leszelünk az aljából, hogy stabilabban megálljon. A szeletelt banán pedig nem barnul meg, ha egy kis citromlevet vagy ananászlevet öntünk rá.

(Kövesdy)