Tovább a tartalomhoz Tovább a lábléchez

Gyerekneveles_es_a_tarsaskapcsolatok_alakitasa1

Gyereknevelés és a társas kapcsolatok alakítása

Pszichológus, fejlesztőpedagógus, mozgásterapeuta részvételével tartottak szülői fórumot a Mackós Óvodában. A szakemberek az óvodáskorú gyerekek neveléséről, a társas kapcsolatok alakításáról, valamint a mentális és fizikai fejlesztés lehetőségeiről beszéltek az érdeklődőknek.
Tóth Lívia pszichológus elmondta, hogy a társas kapcsolatok befolyásolják a gyerek fejlődését – ami az óvodában történik, az felnőttkorban is éreztetheti a hatását. A 6 éves korban kötött barátságok már erősek, akár egy életen át megmaradhatnak, bár ez is gyermekfüggő. Egyéni különbségek mutatkoznak abban, hogy kinek hány barátra és milyen típusú barátságokra van szüksége. A kérdés: hogyan lehet ebben segíteni? A legfontosabb a példamutatás: az a szülő, aki rideg, akinek kevesebb a kapcsolata az emberekkel, nem köszön szívesen idegeneknek, ne számítson arra, hogy gyermeke gyorsan köt barátságokat.
Ami a határokat illeti, a gyermekközpontú nevelés nem azt jelenti, hogy mindenben engedni kell neki. Sőt, következetesen be kell tartani a felállított és előre – közösen – megbeszélt szabályokat. A gyereknek szüksége van arra, hogy a körülötte lévő felnőttek határozottak legyenek, hiszen ez segíti eligazodni őt a világban.
A határozottság sose legyen öncélú, nem kiabálást, zsarnokoskodást, fizikai fegyelmezést jelent, hanem egyenes beszédet, kölcsönös tiszteleten alapuló nevelést. Ennek része a hibák beismerése – ha indokolt, kérjünk elnézést gyermekünktől. A korlátok csak akkor érnek valamit, ha az átlépésük – előre megbeszélt – következményekkel jár, amihez tartjuk is magunkat, és nem sajnáljuk meg a gyereket. A következménynek azonnalinak és a helyzethez igazodónak kell lennie, csak ebben az esetben érti meg az ok-okozati összefüggéseket.Gyerekneveles_es_a_tarsaskapcsolatok_alakitasa2Lényeges az egyensúly: ha túl sok a korlát, akkor a gyerek burokba kerül, ha túl kevés, akkor elindul a határok feszegetése. Tóth Lívia szerint a feladat nem könnyű, nem létezik jó recept, inkább egy folyamatos újrakezdésről, kihívásról van szó, amit sok türelemmel és szeretettel biztosan meg lehet oldani.
Az óvodáskori fejlődésről és fejlesztésről beszélt Kissné Biró Zsuzsanna. A fejlesztőpedagógus kiemelte, hogy az óvodában olyan feladatokat, játékhelyzeteket oldanak meg a gyerekek, amikkel ismereteik bővülnek, differenciáltabbá, reálisabbá válnak.
Kiscsoportban a testséma és a nagymozgások, középsőben az egyensúlyérzék, a szem- és kézkoordináció, nagycsoportban a percepciók fejlődése kap nagyobb szerepet. Évi két alkalommal szakemberek megnézik az életkori jellemzőkre meghatározott fejlődési állapotot a látás, hallás, beszéd, gondolkodás, mozgás és szociális kapcsolatok szintjén.
A tankötelesek mérése azokra vonatkozik, akik az adott évben iskolába mehetnek. Ebbe beletartozik a képességstruktúra, a tanulási képesség személyre szabott vizsgálata. Ezek alapján születik döntés az intenzív fejlesztésről, ami játékosan, a feloldást messzemenően figyelembe véve történik. A fejlesztés mozgásalapú, mert ebben a korban ez járul hozzá a legintenzívebben az idegrendszer fejlődéséhez, a képességek rendeződéséhez. A szakember szólt a verbális és a grafomotoros képességek fejlettségének meghatározó szerepéről az írás-olvasás tanulásával kapcsolatban, valamint hosszabban beszélt a dominancia fejlődéséről, fejlesztésének lehetőségeiről is.
A mozgásfejlődés zavarait kezelő terápiákat ismertette Orosz Diána. Már csecsemőkorban alkalmazható a Dévény-módszer, amely egy speciális manuális technika, s folytatása 3-4 éves kortól az analitikus gimnasztika és az alkalmazott művészi torna. Az Ayres-féle szenzoros integrációs terápia a szenzoros, integrációs zavarokat mutató gyerekeknek lehet segítség már egészen kis kortól. Alapeszközei a függőháló, amiben magzati pózba helyezhető az apróság, továbbá a billenőfal.
Az Alapozó Terápián már négyévesek is részt vehetnek. Ez olyan mozgásforma, ami ösztönzi az idegrendszer érését, elősegíti a magas szintű mozgáskultúra elsajátítását, előnyösen befolyásolja a beszédkészséget, a kognitív képességeket. Komplex fejlesztést biztosít elsősorban a beszéd- és mozgásproblémás, diszlexiás, diszkalkuliás, organikusan sérült, magatartásproblémás, hiperaktív gyerekek számára. Mindezek mellett tehetséggondozásra is kiválóan használható.

sm.