A_burgonya_dicserete

A burgonya dicsérete

Most, hogy leültem a géphez, és a lassan már elviselhetetlen kánikulát kinn váratlanul tomboló vihar váltotta fel, eszembe jutott egy régi, kedves olvasmányom. „Konyha-titkok” című írásában Mikszáth Kálmán érdekes megfigyelésről számol be: „Mikor nyári időben délben vagy este megered a szapora zápor, s künn a vendéglői asztaloknál megázik a sok kifli, zsemlye, (a lótó-futó pincérek nem győzik mind behurcolni), akkor másnap majdnem az egész városban az étlapokon megjelenik egy régi ismerősünk, a kifli-schmarn, aki, ha egy kicsit inkognitó akar lenni, a »császár-morzsolya« nevet is szokta használni. Az aktuális étlap mindig hű fotográfiája az előző napi időjárásnak. Ha almásrétes vicsorgatja rád a fogát júliusban, akkor tudd meg, hogy a környéken tegnap vihar volt és az éretlen almákat lerázta a gallyakról.”

 

*

Sokáig azt hittem, hogy a krumpliról már mindent tudok, hiszen belőle készül a legtöbb köret, ugyan miféle újdonságot lehet még mondani róla… Tévedtem. Az újkrumpli ideje lassan lejár, ezért gyorsan még néhány jó tanács!
Könnyen tisztítható az újburgonya, ha előbb hideg, sós vízbe áztatjuk. A friss burgonya több nedvességet tartalmaz, mint a régi, az öreg krumplit tehát sokkal több vízben kell főzni, mint az újat. Az öreg, megráncosodott burgonya újra friss lesz, ha néhány órán át hideg vízben fürdetjük.
A krumplit felhasználás előtt mindig alaposan mossuk meg, akkor is, ha csak meghámozva szeretnénk felhasználni! Ha sütőben akarjuk megsütni, akkor előzőleg mossuk meg, és csak a már forró sütőbe rakjuk be. Szép piros, ropogós lesz, ha félbevágva tesszük a sütőbe, és a vágási felületét besózzuk. Ha a főtt burgonya vashoz, alumíniumhoz ér, megfeketedik, ezért mindig zománcozott vagy porcelánedénybe tegyük!
Amennyiben különböző nagyságú burgonyákat főzünk egyszerre, a nagyobbak általában keményebbek maradnak, a kisebbek meg botrányos módon szétfőnek. Ezt elkerülhetjük, ha a nagyobb szemeket először hústűvel kissé megszurkáljuk. Így egyszerre puhulnak meg a nagyok a kisebbekkel.
Főzéskor először forraljuk fel a vizet, sózzuk meg, és csak akkor tegyük bele a burgonyát, ha már forr. Így ugyanis értékes tápanyagokat menthetünk meg, és a krumpli nem pukkad szét. A héjában főtt burgonya könnyebben hámozható, ha főzés után azonnal leöblítjük hideg vízzel. Semmiképpen se hagyjuk kihűlni, mert hidegen nagyon nehezen lehet lehúzni a héját!
Nagyon fontos! A csírázásnak indult krumpliról ne csak a csírákat tördeljük le, hanem feltétlenül vágjuk ki gondosan a csíra „szemét” is, ez ugyanis mérgező anyagot – szolanint – tartalmaz.
Ha majonézes krumplit készítünk, a meleg krumplira öntsük a majonézt, hogy magába tudja szívni. Így finom lesz a krumpli íze, viszont nem marad szaftja. Ezért a kihűlt krumplira ismét öntsünk még majonézt, amit már nem szív be, így kellemes szaftos lesz.
És hogy mire jó még a krumpli? Ha néhány karikára vágott darabot teszünk a leégett pecsenye levébe, magába szedi az égett ízt. Az elsózott ételt megmenthetjük, ha belefőzünk egy-két szem egész burgonyát. A nyers krumpli héja üvegek, evőeszközök, aranyozott képkeretek tisztítására használható. Ha a dörzsölési felülete megfeketedik, mindig vágjunk le belőle egy szeletet, úgy folytassuk tovább. Nyers krumplival tisztíthatunk olajfestékkel kezelt falat, ajtó- és ablakkeretet is, szép fényes lesz tőle az olajozott felület.
A főtt burgonya leve kiválóan alkalmas selyemanyagok mosására, természetesen leszűrve. Szükség esetén a keményítőt is pótolja. A sós vízben főtt krumpli leve sikerrel használható ezüsttárgyak tisztítására. A reszelt krumpli nem barnul meg, ha egy kanál aludttejet keverünk bele.
Ha hasábburgonyát vagy karikára vágott krumplit sütünk, a meghámozott, feldarabolt nyers krumplit rövid időre tekerjük konyharuhába, ezzel leitatjuk róla a nedvességet, így nem fröcsköl a forró olajban. És ami a legfontosabb, a sütésnél nem keletkezik gőz, és a sült krumplink jó ropogós lesz!
Krumplipüré készítésénél arra figyeljünk, hogy lehetőleg lisztes burgonyát főzzünk meg, leszűrve, még melegen törjük össze, s felváltva keverjük hozzá a forró tejet és az olvasztott vajat. (Ha a tej hideg, akkor a püré beszürkül, nem lesz szép fehér.) Ne keverjük túl sokáig, és ne körbe-körbe, hanem inkább függőlegesen, mert különben nyúlóssá válik. Ha tej helyett tejfölt adunk hozzá, könnyebb, habosabb lesz. A püré fűszervajjal is készíthető. Főtt spenóttal, paradicsompürével színezhetjük is.
Nagy sikert arathatunk, ha a köretként kínált pürét kicicomázzuk. Például úgy, hogy vizes merőkanálba szedjük és a hús mellé borítjuk. Kis fészket nyomunk bele, és ebbe színes párolt zöldséget (kukoricát, sárgarépát, zöldborsót, gombát) halmozunk. Igazi műalkotást készíthetünk, ha elég ügyesek vagyunk…

*

Végül egy hasznos női tanács egyik kedves olvasónktól! Minden nőtársam ismerheti azt a kilátástalan küzdelmet, amit a szemceruza kihegyezéséért folytatunk. Bármilyen hegyezővel próbálkozunk is, a hegye minduntalan letörik, szétkenődik. A tanács úgy szól: tegyük a szemceruzát hegyezés előtt fél órára hűtőszekrénybe, és utána minden bizonnyal sikerrel járunk!

(Kövesdy)