A_jovo_generaciojanak_faja

A jövő generációjának fája

Múlt, jelen és jövő találkozott a Sashegyi Arany János Általános Iskola és Gimnázium évzáró juniálisán. A vidám összejövetelen a szokásos színes programok mellett egy kis kertészkedésre is sort kerítettek a résztvevők, elültették ugyanis a jövő generációjának fáját, amely az Arany-család összetartozását jelképezi.
Erről is beszélt a megnyitón Vitárius Balázs igazgatóhelyettes, amikor a nyitott intézmény gondolatát osztotta meg a jelenlévőkkel: „Patkó Lajos igazgató tíz évvel ezelőtt olyan iskolát álmodott meg, aminek a kapui mindig nyitva állnak a jobbító szándékok, a kreatív ötletek, az előremutató kezdeményezések és persze a segítségkérések előtt.” Az igazgatóhelyettes elmondta, hogy akkor, az első Arany Esten több mint kétszázan voltak kíváncsiak az iskola egykori és jelenlegi tehetségeire, a tavalyi juniálison pedig már közel nyolcszázra nőtt a vendégek száma. Ez is azt mutatja, hogy valóban szélesre tárult az a bizonyos ajtó, amelyen keresztül nemcsak jönnek, hanem időről időre távoznak is – a végzős diákok.
A cél az, hogy a nagybetűs életbe a sajnos ritkábban emlegetett nagybetűs emberek lépjenek ki az intézmény falai közül, ezért dolgozik minden tanár és szülő – fogalmazott Vitárius Balázs, aki külön köszönetet mondott Pokorni Zoltán polgármesternek, hogy elfogadta a juniális és azzal együtt a faültetés fővédnöki tisztét. A megnyitót követően gyerekek, szülők és pedagógusok közösen rakták végleges helyére a facsemetét, amelyet aztán, a kisebbek örömére, egy tűzoltóautó segítségével meg is locsoltak.
„Tavaly már beülhettem a tűzoltókocsiba, még azt is megengedték, hogy szirénázzunk. De most sokkal jobb volt, hogy locsolni is lehetett!” – lelkendezett Zoli, majd futott tovább a szabadulószobákhoz, amik közül az egyiket kifejezetten az általános iskolás korosztály számára alakítottak ki. Menet közben azért még megjegyezte, hogy az osztálytársaival bemennek a retró bár vetítésére, mert kíváncsiak a régi rajzfilmhősökre, dr. Bubóra, Vukra és Frakkra, akikről sokat meséltek nekik a szüleik.
Marcinak és Júliának viszont nem voltak ismeretlenek ezek a sorozatok, szinte hibátlanul sorolták a szereplőket, így a juniálison először inkább a most debütáló kincskeresőt próbálták ki. Természetesen a bemutatók sem hiányozhattak, a műfüves pályán egymást váltották az iskolában működő sport- és táncegyesületek produkciói, míg néhány méterrel távolabb a diákok, az egykori „aranyosok” és a tanárok csapatai játszottak ádáz streetballmeccseket. Pihenésképpen mindenkit vártak a kézműves programok – az ajándéktárgyakat haza lehetett vinni –, de talán ezeknél is többeket vonzott a büfésor, ahol süteményekkel és más saját készítésű finomságokkal várták az éhes és szomjas közönséget.
„A bevételt az iskola szépítésére fordítjuk, tavaly részben ebből valósulhatott meg a lépcsőház és a folyosó felújítása, amiből az osztályok, szülők is kivették a részüket. Most egy kicsit több figyelmet fordítunk majd a kertre, lefestjük a padokat, felújítjuk a homokozót, a rézsű mellé védőkerítés kerülhet” – szólt az elképzelésekről Patkó Lajos igazgató, aki szerint ez az együttműködés, egymás segítése bizonyítja legjobban az Arany-család összetartását és erejét.

M.