Mit_kell_tudni_a_depressziorol

Mit kell tudni a depresszióról?

A depresszió specifikus betegség, megfelelő kezeléssel gyógyítható – erről is beszélt Rihmer Zoltán professzor, egyetemi tanár az Egészségesen a Hegyvidéken – Szabadegyetem májusi előadásában. A Semmelweis Egyetem Kútvölgyi Klinikai Tömbben dolgozó szakember néhány közkeletű tévedésre is felhívta a figyelmet.

Sokszor halljuk, néha mi is mondjuk valakire, hogy depressziós, sőt a saját állapotunk kifejezésére is használjuk, holott ilyenkor rendszerint a rosszkedvre gondolunk, ami orvosi értelemben nem depresszió, és nem is betegség – kezdte előadását rövid fogalommagyarázattal Rihmer Zoltán Széchenyi-díjas professzor, egyetemi tanár az Egészségesen a Hegyvidéken – Szabadegyetem nyári szünet előtti utolsó összejövetelén. Mint mondta, a depresszió specifikus betegség, egy viszonylag jól körülhatárolható kórkép. Megdöbbentő, hogy az Egészségügyi Világszervezet adatai szerint 1990-ben az ún. major depresszió a negyedik helyen állt az életet megrövidítő betegségek között, 2020-ra viszont már a második helyre kerül.
A betegség aluldiagnosztizált, a valóban depressziós emberek egy része nem jut el orvoshoz, vagy nem megfelelően kezelik. Emiatt megnő az öngyilkosság, az alkoholizmus, a szív- és érrendszeri szövődmények, a családi és munkahelyi konfliktusok kockázata – ugyanakkor megfelelő kezeléssel sikeresen gyógyítható. „A gyászban a világ válik üressé, a depresszióban maga az én” – írta Freud, arra utalva, hogy a gyászreakció a depresszióhoz hasonló klinikai képet mutathat.
Ahhoz, hogy a betegséget megállapítsák, a major depresszió kilenc tünetéből összesen ötnek, illetve a következő felsorolásból az elsőnek vagy a másodiknak mindenképpen jelen kell lennie legalább két héten keresztül. Ezek: a depressziós, szomorú hangulat, az érdeklődés és örömkészség jelentős csökkenése (anhedónia), a súly- és étvágycsökkenés vagy -gyarapodás, a csökkent vagy fokozott alvás, a motoros nyugtalanság/gátoltság, a fáradtság, erőtlenség, levertség, az értéktelenség érzése, önvád, a csökkent gondolkodás, valamint a halálvágy, öngyilkossághajlam.
Létezik a mániás epizód, ami a depresszió ellentétes állapota. Jellemzői a kórosan emelkedett vagy ingerlékeny hangulat (legalább egy hétig), a felfokozott önértékelés, a csökkent alvásigény, a szokatlan beszédesség, bőbeszédűség, a gondolatrohanás, gondolattorlódás, a szétszórtság, a pszichomotoros nyugtalanság, felfokozott aktivitás (munka, étvágy, szex, sport stb.) és a kritikátlan magatartás (észszerűtlen vásárlások és üzleti ügyek stb.).
Amikor a depresszió és a mániás epizód találkozik, bipoláris (mániás depressziós) betegségről beszélünk. Kialakulását befolyásolja a személyiség, amelynek összetevői az örökletes intelligencia és az érzelmi rész (temperamentum), valamint a jellem, ami viszont nevelés kérdése. Érdekesség, hogy a mediterrán diéta 40 százalékkal csökkenti a depresszió valószínűségét, az alvásperiódus felbomlása, az éjszakai élet viszont épp ellenkező hatást vált ki.
Gyakori betegségről van szó, Magyarországon minden hónapban a lakosság 2,6 százaléka, évente 7,1 százaléka, élete során 15,1 százaléka szenved major depresszióban. Ha az első- és másodfokú rokonoknál előfordult, az megháromszorozza a betegség kialakulásának esélyét, a családi halmozódás eléri az 50 százalékot. Major depresszió nőknél két-két és félszer nagyobb arányban alakul ki, a bipoláris depresszió nemtől független.
Dr. Rihmer Zoltán hangsúlyozta: a depresszió nem elmebetegség, nem skizofrénia, nem érinti a mentális képességeket, de gúzsba köti a szellemi képességet. Ez látszik akkor, amikor az alany nem képes ellátni a rutinfeladatait.
A betegség három fő oki tényezője a genetikai hajlam, a korai negatív életesemények és a provokáló negatív életesemények. A nem kezelt depressziósoknál az öngyilkosság 15-19 százalékos gyakoriságú, kezelt betegeknél ez 80 százalékkal csökken. Ha hosszú ideig fennáll, az a daganatos betegségek kockázatát is növeli.
Terápiája a pszichoedukáció, azaz el kell mondani a betegnek és családjának is, hogy a depresszió gyógyítható. Hatékonyak a gyógyszeres terápiák, a fényterápia, az ECT, az alvásmegvonás, a pszichoterápiák. Major depresszió esetén mindig szükség van antidepresszív gyógyszerre, bipoláris depressziónál hangulatstabilizátorra.
Végezetül a professzor néhány gyakori tévhitet is megemlített. Ezek közé tartozik, hogy a depresszió nem betegség, és nem gyógyítható, az antidepresszívumok hozzászokást, esetleg öngyilkosságot okoznak, a depresszió pihenéssel, környezetváltozással kezelhető, továbbá hogy a kiváltó okot kell megszüntetni.

sm.