Czobel-kepek_utan_kutat_a_muveszettortenesz3

Czóbel-képek után kutat a művészettörténész

Az avantgárd festészet nemzetközi rangú képviselője, Czóbel Béla eltűnt alkotásai után nyomoz már hosszú évek óta Barki Gergely művészettörténész. Kitartó kutatómunkája eredményeiről a Hegyvidék Galériában tartott előadásán beszélt az érdeklődőknek.

Barki Gergely nevét azután ismerte meg a világ, hogy a művészettörténész 2009-ben a Stuart Little kisegér című amerikai gyerekfilm egyik jelenetének díszletei között felfedezte Berény Róbert addig csak fényképről ismert, Alvó nő című képét. A jelentős mű felbukkanásának mesébe illő sztorija bejárta a magyar és a nemzetközi sajtót, ám a „képvadászat” már évekkel korábban elkezdődött. A művészettörténész a szakdolgozata készítése közben jött rá, hogy nem tud festők életművéről írni úgy, ha nincsenek meg a festményeik, ezért elkezdte keresni ezeket. Eleinte főleg Berény-képek után kutatott, később azonban Czóbel Béla (1883–1976) hiányzó alkotásai is érdeklődése középpontjába kerültek.Czobel-kepek_utan_kutat_a_muveszettortenesz1„Sok fehér folt, hiányzó láncszem van Czóbel életművében az eltűnt képek miatt” – mondta a Hegyvidék Galériában tartott előadásán Barki Gergely, aki biztos benne, hogy a keresett művek jelentős része nem semmisült meg, csak a holléte ismeretlen. A művész ugyanis szinte mindennap festett, a festészeten kívül gyakorlatilag semmi nem érdekelte – ehhez képest kevés megmaradt képéről van tudomásunk fiatalabb korából. Egy párizsi kiállításon, például, a korabeli beszámolók szerint nyolc női aktot mutatott be, ezek közül jelenleg egyről sem tudjuk, kinél lehet.Czobel-kepek_utan_kutat_a_muveszettortenesz4Hogy milyen rövid idő alatt nyoma veszett Czóbel képeinek, jelzi: amikor 1927-ben retrospektív kiállítást rendezett a Fauves, azaz a Vadak csoportja, alig tudtak tőle beválogatni valamit. Ennek egyik oka, hogy az első világháború idején, mivel hazánk ellenséges országgá vált, menekülnie kellett Hollandiába, majd Belgiumba, a Párizsban hátrahagyott műtermét pedig zár alá vették, és alkotásait „fillérekért” kiárusították. A művek gyors szétszóródását, persze, az is elősegítette, hogy azok Czóbel pályafutásának szinte a legelejétől igencsak kelendők voltak.
Mégis, hogyan kerülhetnek elő az akár több mint száz éve ismeretlen helyen és kézben lévő alkotások? Több kép a Virág Judit és Kieselbach Tamás galériájában rendezett, Wanted című kiállítás révén bukkant fel, annak köszönhetően, hogy archív fényképeken közzétették a keresett műalkotásokat. Volt, hogy a festőművészről szóló dokumentumfilm forgatása közben, a párizsi Julian Akadémián, az igazgató szobájában a falnak támasztott képek között talált rá a művészettörténész arra a vörös krétarajzra, amellyel egykor Czóbel Béla első díjat nyert a festőiskola aktpályázatán.Czobel-kepek_utan_kutat_a_muveszettortenesz5Egyszer egy budapesti utcarészletet ábrázoló, addig ismeretlen alkotójú képről derítette ki Barki Gergely, hogy Czóbel készítette, miután megbizonyosodott: a szülei nagykörúti lakásának ablakából feltáruló látványt örökítette meg a festőművész. Az elszántan kutató szakember bizonyította be azt is, hogy több sokáig hamisítványnak vélt Czóbel-csendélet valójában eredeti.
Néhány meglévő kép esetében a vászon hátoldalára kent enyves anyag eltüntetésével sikerült feltárni újabb kompozíciókat. Ez utóbbi, kétoldalas képek egy része láthatóvá vált a szentendrei Czóbel Múzeumban, ahol ablakszerűen kihajthatóvá tették a vásznakat, hogy a restaurált hátoldalakat is megtekinthessék az érdeklődők. A múzeum kiállítását immár harmadik éve Barki Gergely rendezi újra kurátorként.Czobel-kepek_utan_kutat_a_muveszettortenesz2Az idei, május elején nyílt szentendrei tárlat a festő pályaszakaszait az életmű kronológiáját követve, helyszínek szerint mutatja be nagybányai indulásától a párizsi fauve-korszakon, a magyarországi Nyolcakhoz való csatlakozásán, majd a hollandiai éveken és a német expresszionisták körében töltött berlini perióduson át a Párizsba való visszaköltözéséig, végül az életmű zenitjét jelentő, Párizs és Szentendre között ingázó hosszú időszakáig. Az összeállítás Czóbel németországi expresszionizmusára helyezi a legnagyobb hangsúlyt.

d.