Szobanovenyeink_ontozese_nyaron1

Szobanövényeink öntözése nyáron

Az öntözés a szobanövények gondozásának heti rutinfeladata. Leginkább pusztán túlesünk rajta, nem sokat gondolkodunk azon, jót teszünk-e vele nekik. Komolyabban csak akkor merül fel ez a kérdés, ha egy vagy több hétre elutazunk, és valahogy meg kell oldani otthon maradó növényeink vízpótlását.

Az öntözéssel általában két baj van: vagy túl bőséges, vagy kevés. Nem könnyű eltalálni az optimális mértéket, hiszen rengeteg tényező befolyásolja, például a növény faja, a fény mennyisége, a talaj, a víz minősége, az edény nagysága, a páratartalom vagy az évszak. Ha a nyáron az ablakpárkányon, teraszon élő növények nem kapnak elég vizet, lógnak a leveleik – ilyenkor a gyors vízpótlás az egyetlen lehetőség. Persze, ezt nem tudjuk megtenni, ha épp nem vagyunk otthon.
Igazából akkor okozza a legnagyobb problémát a növények öntözése, amikor hosszabb időt töltünk távol. Régen, egyetlen lehetőségként, a szomszéd néni/bácsi „megkörnyékezése” kínálkozott. Manapság viszont szinte kiváltság, ha olyan szomszédjaink vannak, akikre ilyesmiben is számíthatunk.
Talán ezért is tapasztalható, hogy az internet egyre több „szomszédpótló” ötletet kínál. Az automata öntözőrendszerek már nem számítanak ritkaságnak – a kertekben. Kicsit körülményes és nem is olcsó megoldásként ezek alkalmassá tehetők az erkélyek és teraszok öntözésére. Ilyenkor a víz a gerincvezetékről leágazó, vékony csöveken jut a csöpögtetőfejekig (a szakzsargonban gombának hívják), amik az erkélyládákban vagy önálló edényekben fejlődő növényeket öntözik.
Másik megoldásként tenyérnyi területet lefedő, apró szórófejekkel is lehet öntözni ott, ahol nagyobb felületeket kell nedvesen tartani. Az ilyen balkonládákra optimalizált rendszerekhez is lehet időzítőket csatlakoztatni, amelyek akár a föld nedvességének figyelembevételével öntöznek.
A történet eddig nagyon vonzónak tűnik, de az ördög, persze, ott lapul a részletek között. Nem minden növényünknek azonos a vízigénye, ezért sok tapasztalat és kísérletezés kell ahhoz, hogy a különböző áteresztőképességű gombákat variálva megközelítsük a minden növény számára kedvező vízellátottságot. Nehézségei dacára a rendszer képes pótolni minket akár egy többhetes távollét alatt is, viszont arra sosem lesz alkalmas, hogy a lakás szobanövényeit is öntözze. Erre valami más megoldás kell.
Többen sikeresen kísérleteznek a cserepekbe állított, a növény méretéhez igazodó pillepalackokkal. Az elv egyszerű: fúrjunk lyukakat egy palack kupakjába, töltsük fel vízzel, és fejjel lefelé állítsuk a növény mellé a földbe. Három dolog történhet: a föld eldugítja a lyukat, és a víz a palackban marad, vagy a víz lassan, több nap alatt folyik ki, és öntözi a növényt, vagy a víz pár perc alatt kifolyik, s keresztülfutva a cserépen feltölti az alátétet, megöntözi a parkettát.
A kísérletezés hatékonyságát növelhetjük, ha a kertészetekben időnként felbukkanó öntözőket használjuk. Ezek rendszerint esztétikus műanyag, üveg- vagy agyagedények, amik egy öblös víztartályból és egy hosszú, vékony csőből állnak – egyébként ugyanúgy működnek, mint a házi készítésű pillepalack. Előnyük az esztétikus megjelenés, így nem csak a távollétünkben használhatók. Hátrányuk, hogy nem állíthatók, azaz a lefolyás mértékét nem tudjuk befolyásolni a kupak cseréjével és új lyuk fúrásával.
A szobanövények öntözésének egy másik lehetősége, ha egy nagyobb víztartályt (vödröt) helyezünk a virágcserepek mellé, és egy kanócszerű, vastag kötelet vezetünk a vízből a cserepek földjébe. A kötél hajszálcsövei folyamatosan szívják fel a vizet, ami aztán a másik oldalon nedvesíti a földet.Szobanovenyeink_ontozese_nyaron2A legegyszerűbb, beruházást sem igénylő, gyors és viszonylag kockázatmentes módszer, ha a növényeket elvisszük a meleg, világos ablakból, és a lakás egy sötétebb, lehetőleg párás helyén (például a fürdőszobában) csoportosítjuk. Ezzel nem a vízellátásukat biztosítjuk, hanem a vízigényüket csökkentjük, így egy alapos öntözéssel sokkal tovább kibírják károsodás nélkül. Ez utóbbi módszert bátran kombinálhatjuk a fentebb leírtakkal is, tudva, hogy a fürdőszoba csempéje sokkal kevésbé érzékeny az esetleg kifolyó vízre, mint a szoba padlója.
Most még biztosan van pár hét a nyári szabadságolásokig, így adódik lehetőség az öntözőrendszerekkel történő kísérletezésre. Esetleg egy tányér süteménnyel csöngessünk be a szomszédokhoz, úgy nem lesz annyira átlátszó, hogy megint csak akkor jövünk, amikor kérni szeretnénk valamit… Vagy ha minden kötél szakad, utolsó mentsvárként nyaraljanak a fürdőkádban a szobanövényeink! Tapasztalatszerzésnek aposztrofált kudarc esetén javasolt kaktuszokkal pótolni a kiszáradt növényeket.

(Barta)