Zoldovezetek_kialakitasa_a_varosokban

Zöldövezetek kialakítása a városokban

Urban Green Belts, azaz Városi Zöldövezetek a neve annak a környezetvédelmi projektnek, amely hét ország helyi és regionális hatósága, továbbá három úgynevezett tudáspartner együttműködésével jött létre. A hegyvidéki zöld iroda ennek égisze alatt rendezte meg a Városi Zöldövezetek Kerekasztalt, amire szép számban érkeztek fővárosi és kerületi önkormányzati döntéshozók, szakmai munkatársak. A találkozó célja kifejezetten az együtt gondolkodás, a tapasztalatszerzés és a tapasztalatok megosztása volt arról, hogyan lehet a lakosságot is bevonva minél több zöldövezetet kialakítani a városokban.

„Mi, akik itt vagyunk, naponta megéljük azokat a dilemmákat, kérdéseket, amiről ma beszélgetni fogunk. Abban bízom, hogy az itt lévők mindegyike számára tanulságos lesz a tanácskozás, tanulunk egymástól, tapasztalatot cserélhetünk, példát mutathatunk. A zöldövezetek kialakítása nemcsak pénz, hanem emberi törődés, odafigyelés kérdése is. Rajtunk múlik, hogy értéket lássunk a környezetünkben. A mai nap fő célja, hogy véleményt cseréljünk arról, hogyan lehet a közösséget, a lakosságot bevonni a zöld területek bővítésébe” – mondta a Városi Zöldövezetek Kerekasztalt megnyitó köszöntőjében Kovács Lajos, a Hegyvidék alpolgármestere, a Klímabarát Települések Szövetségének elnöke.
Napjainkban fokozott figyelmet igényel a természeti környezet és a zöld területek védelme. Óriási kihívás azonban, hogy a városiak – ami Közép-Európa lakosságának közel kétharmadát jelenti – jó minőségű életet élhessenek. A jelenleg is tartó városiasodás folyamata számos környezeti problémát okoz (mint például a rossz levegőminőség, talajlefedés), és a területek felhasználása körül is konfliktusok alakulhatnak ki.

Emellett a klímaváltozás által kiváltott természetes kockázati tényezők (a városi hőszigetek hatásai, a hirtelen lezúduló esővíz), valamint az ezekhez kapcsolódó egészségügyi ártalmak mind-mind rontják az életminőséget a nagyvárosokban. A városi zöld területek fenntartását a helyi önkormányzatok gyakran külső erőforrással igyekeznek megoldani, és az is jellemző, hogy a zöld felületek tudatos fejlesztése pénzügyi, vagy emberi erőforrásbeli akadályokba ütközik. Ezen a helyzeten lehet változtatni a lakosság bevonásának, aktív részvételének elősegítésével, az egyéni és közösségi felelősségvállalás erősítésével.
A Lóvasút Kulturális és Rendezvényközpontban tartott találkozón – a szervező hegyvidéki zöld iroda munkatársainak vezetésével rendezett előadások után – a fővárosi és kerületi önkormányzatok döntéshozói és szakemberei külön kerekasztal-beszélgetéseken mondták el a saját kerületükben e téren tapasztaltakat. A találkozó az Urban Green Belts projekt része volt, amelyben a magyarok mellett olasz, osztrák, szlovén, cseh, lengyel és horvát partnerek is részt vesznek. A környezetvédelmi kezdeményezés célja, hogy növelje az összes tag kapacitását és tudását, akik így átvehessék egymástól a legjobb ötleteket, ami által még hatékonyabbá tudják tenni saját városuk környezetkezelési rendszerét. A beszélgetéseken kiemelt hangsúlyt kaptak a lakosság bevonásával kapcsolatos kihívások.
Példaként felmerült Salzburg esete. Az osztrák város számára édes terhet jelent a hatalmas zöld felület, és olyan térinformatikai rendszert dolgozott ki (ISPACE), ami műholdas felvételek és az önkormányzatnál meglévő adatok alapján elemzi ki az ezt a területet érintő kérdéseket. A szlovéniai Mariborban egy régi, erdőszéli, elhanyagolt, hajdani börtönépület környékét szeretnék zöldíteni oly módon, hogy egyebek közt kiiktatják az erdőben zajló illegális parkolást, miközben összehangolják a terület különböző tulajdonosainak eltérő érdekeit.Zoldovezetek_kialakitasa_a_varosokban2Az olasz Padovában nagy kihívást jelent, hogy az ottani zöld területnek pusztán tíz százaléka tartozik az önkormányzathoz. Mivel a város vezetői minél inkább minőségi adatbázist akarnak létrehozni, azt találták ki, felkérik a helyi lakosokat, hogy applikációval jelöljék meg saját zöld területüket. A „játékba” bevonták a Padovai Egyetem hallgatóit is, akik adatgyűjtés céljából bekéredzkednek a kertekbe.
A Hegyvidéki Önkormányzat, élén a zöld irodával, jó ideje igyekszik nyitni a kerület lakosai felé. A Zöldfelület Gondnokság Programon belül mindenki kiválaszthatja a közterületeken lévő zöld részek közül azt, amelyiket szívesen gondozná – ily módon jó hangulatú, csoportos munkát lehet kialakítani. Az iroda segít a területek előkészítésében, beültetésében, gondozásában.
Az önkormányzat lakossági muskátliosztással igyekszik szépíteni a kerületet, és a jövőben szeretne helyi klubot indítani mindazok számára, akik kíváncsiak a kertészkedés fortélyaira. A zöldvagyon-kataszter programon belül a XII. kerület fakataszterében már több mint 9000 kerületi gondozású fa található.
A klímavédelemért is sokat tesznek a Hegyvidéken: a környezetbarát közlekedésfejlesztéstől az e-mobilitáson át az energiahatékonyságig, vagy odáig, hogy magyar fejlesztésű, tűzcsapra szerelhető ivócsapokat helyeztek el kerületszerte. Az országban az elsők között itt készítenek Fenntartható Energia és Klíma Akciótervet, és azt is elérték, hogy minden új építésű, lapos tetős házra zöldtető kerüljön. Emellett csapadékgyűjtő ciszternák építésére ösztönzik az építkezőket.
A találkozón részt vevő Pokorni Zoltán polgármester is bekapcsolódott az egyik asztaltársaság beszélgetésébe. Meghallgatta a szakemberek hétköznapi tapasztalatairól szóló hozzászólásokat, majd elmondta: ő szívesen veszi az úgymond „alulról jövő szakmai kezdeményezéseket”, az önkormányzat hozzáértő munkatársainak ötleteit a lehetséges megoldásokról annak érdekében, hogy az önkormányzat összehangoltan dolgozzon együtt az adott ágazattal – és ez áll a zöld területekkel kapcsolatos tervekre is. Véleménye szerint ki kell alakítani annak kultúráját, hogy a szakemberek hogyan tudják bevonni a közösséget a döntések meghozatalába.
A konferencián megjelenők többsége úgy távozott, hogy örömmel venné, ha a jövőben hasonló találkozókra kerülne sor. Időről időre fontos megbeszélni, ki-ki a maga régiójában hogyan találja meg a módját annak, hogy a lakosságot arra ösztökélje: ne csak akkor jelezze véleményét a környezete kialakítását érintő kérdésekben, ha valami ellen van, hanem menet közben, értő módon kapcsolódjon be a folyamatok formálásába is.

V. K.