Az_ekevastol_az_atomenergetikaig1

Az ekevastól az atomenergetikáig

Sohasem könnyű egy kisközségből indulva valami maradandót, nagyot alkotni. Ez adatott meg Balogh Ernőnek, aki fontos szerepet kapott a Paksi Atomerőmű megépítésében. Az évtizedekig a Hegyvidéken élő okleveles mérnök hosszú és eredményes életútját foglalja össze a Fábián Erzsébet szerkesztésében megjelent „Hittel és akarattal az ekevastól az atomenergetikáig és…” című kötet, amit a Hegyvidék Galériában mutattak be a nagyközönségnek.
A könyvet méltató dr. Korényi Zoltán arról beszélt, hogy küldetéssel jövünk erre a világra, és a folytonosság jegyében hagyjuk majd el. Mindezt azzal a szándékkal tesszük, hogy nyomot hagyjunk magunk után. A tárgyak ugyan eltűnnek idővel, a szellemi örökség azonban megmarad: ez a küldetése a most megjelent könyvnek, amelynek kulcsfogalmai az ekevas, az atomenergia, a hit és az akarat. Utóbbiak azok ez értékek, amik nélkül nem érvényesülhetünk az életben. Balogh Ernő felmenői között református lelkészeket is találunk, az ekevas a földművelő szülőkre, míg az atomenergia a tizenhét paksi évre utal – sorolta a címzetes egyetemi docens, aki röviden mesélt Balogh Ernő életútjáról is.
Az okleveles villamosmérnök Nagysápon született. Felváltva otthon és a felvidéki Töhöl községben járta az iskoláit, a bécsi döntéssel ugyanis az elcsatolt részek visszakerültek Magyarországhoz. Nagykőrösön, majd Esztergomban végezte a középiskolát, 1951-ben vették fel a Műegyetem villamossági karára. 1956 áprilisában végzett, májusban már a Mátravidéki Erőműben kapott állást.Az_ekevastol_az_atomenergetikaig2A forradalom idején a munkástanácsban tevékenykedett, ezért börtönbe vetették. Később mégis bejutott az Erőmű Beruházási Vállalathoz (ERBE), ez a cég küldte ki őt Egyiptomba, az El-tabini erőmű építéséhez. Nyolc hónapot töltött el ott, azt követően Indiában, a dzsungel közepén, egy szénerőmű kialakításában közreműködött. Döntő szerepe volt abban, hogy a megrendelő elfogadta a magyar szabvány szerinti terveket, és megépülhetett az erőmű.
Szakmai pályája csúcsa az atomkorszak, az ERBE ugyanis 1985-ig irányította az építésszerelési, valamint az üzembe helyezési munkákat, amikben Balogh Ernő főmérnökként elévülhetetlen érdemeket szerzett. Neki is köszönhető, hogy Paks1 ma is ott van a legjobb, legbiztonságosabb atomerőművek között.
Szívén viselte a megújuló energiák hazai meghonosítását, az ő menedzselésével valósult meg a többi között az első magyar szélkerék Inotán. Ahogyan dr. Korényi Zoltán fogalmazott, Balogh Ernő munkásságát Anatole France gondolata írja le a legjobban: „Az élet szép, de élni tudni kell, az élet egy harc, és benne győzni kell.”
Mester Sándor, az „örök barát” köszönetet mondott a könyvért, hozzátéve, hogy nem mindennapi teljesítmény 88 évesen évtizedekre visszatekintő könyvet írni. Balogh Ernő mindezt azzal egészítette ki, hogy a szövegben az utolsó simításokat a felesége, Balogh Ernőné Magdi végezte el. Egy némileg fájó emlékét is megosztotta a közönséggel, amikor elmondta, hogy bár ő vette fel elsőként a kapcsolatot a Nobel-díjas Wigner Jenővel, akiről a vállalat vezetésének összefoglalót is írt, mégsem találkozhatott vele személyesen a tudós paksi látogatásakor.

MM.