A_jelentektelen_kinezetu_barka2

A jelentéktelen kinézetű barka

A barka annyira nem virágszerű, hogy sokan nem is tekintik annak. Ha a kora tavaszi virágokat soroljuk fel, szinte sohasem jut eszünkbe, pedig egyszerre nyílik a hóvirággal. Talán csak azoknak tűnik fel, akik az allergia miatt a bőrükön érzik virágzása kellemetlen következményeit.

A természettel szoros kapcsolatban élő eleink számára a barka sokkal nagyobb fontossággal bírt, mint a ma emberének. A tavasz egyik első látható hírnökeként tekintettek rá, és ezzel összefüggésben többletjelentésekkel is kiegészült a megjelenése.
Ezt sugallja a magyar barka szó eredete is, amely a kisbárány, bari, barika elnevezésből módosult. A szótő egyszerre ad magyarázatot a kisbárány selymes szőrével fennálló egyértelmű fizikai hasonlóságra és a keresztény vallásban Jézushoz mint bárányhoz kapcsolódó szimbolikára.
A nagyböjt utolsó hetét bevezető virágvasárnapon az egyház Jézus jeruzsálemi bevonulására emlékezik. Akkor, a festményeken is sokszor megörökített események során Jeruzsálem népe pálmaleveleket fektetett az útra az érkező Jézus lába elé. Nálunk (nem lévén az életet, a reménységet és a győzelmet jelképező pálmalevél) a kora tavasszal virágzó fűz barkás ágait vonják be a liturgiába. Az évezredes szokást átvéve a szertartás keretében a pap megáldja a hívek által hozott ágakat.
A barkaszenteléshez számtalan népszokás kapcsolódik. A templomból hazafelé menet lenyelt barkavirágoktól remélték az emberek a torokbetegségek elkerülését. De a szentelt barkának villámhárító, légymentesítő, háziállat-megóvó szerepet is tulajdonítottak. A népi gyógyászatban betöltött univerzális szerepét jól jellemzi, hogy a szemmel veréstől a féreghajtásig szinte minden területen jótékony tulajdonságokkal ruházták fel. A néprajzi leírások szerint van vidék, ahol a barka a télűzési népszokásokban is szerepet kap.
Visszatérve a megnevezésére: érdekes, hogy a virágzat latin nevét adó amentum egy görög eszköz volt, amellyel a sportversenyeken, vadászaton vagy harc közben a gerelyt hajították. A bőrből készült szíj akár megnégyszerezhette a gerelyhajító hatótávolságát, és közben a gerelynek perdületet adva javította a pontosságot is. Ám hogy miért szolgált a barkavirágzat névadójaként, az nem ismert. A mi magyar kifejezésünkhöz – különösen a népnyelvben fellelhető cicamaca társnévhez – az angolban használt „catkin” kifejezés áll közel, amely a kiscica bársonyos szőrére utal.
Ilyen szerteágazó kultúrtörténeti beágyazottság után szinte meglepő, hogy maga a virágzat mennyire jelentéktelen kinézetű. Barkavirágzata főleg fáknak és bokroknak van. Sokuk mellett könnyű elmenni, ugyanakkor akad kifejezetten tetszetős is.
A legkorábban nyíló barkák egyike a Hegyvidéken is könnyen megtalálható mogyoróé. A lelógó, laza füzérek már ősszel kifejlődnek, és mozdulatlanságba dermedve várják a tavaszt. Az első melengető napsugarak hatására aztán a „kész” barka tengelye megnyúlik, és az egymástól eltávolodó pikkelylevelek közül a szél ki tudja fújni a virágport. Ez az allergiások számára a viszonylagosan nyugodt tél végét jelzi, mert – az égerrel együtt – már január legvégén, február elején megjelenik, tüneteket okoz.
Jellemzően egyivarú virágok fejlődnek barkavirágzatban. A már emlegetett mogyoró mellett, például, a hegyvidéki erdőkben is gyakori tölgynek porzós barkája van. A legszebb barkákat nevelő füzeknél a porzós és termős barkák külön növényen helyezkednek el. A porzós fűzbarkákon könnyen felismerhetők a sárga virágport tartó portokok. Mivel a füzeknél a megporzásban rovarok is részt vesznek, a barkákban kevés nektár is van, a rovarok elcsábítása érdekében. A gyakoribb fák közül barkavirágzatot nevel még a nyír- és a nyárfa is.
A barkás ágaknak a húsvéti dekorációban is állandó feladat jut. Akár a kertben élő fácskákat, akár a szobába vitt ágakat hímes tojással és egyéb húsvéti díszekkel szokás ékesíteni. Ez könnyen megvalósítható akkor is, ha nincs kertünk, hiszen szezonban bármelyik virágboltban vásárolhatunk barkás ágakat.A_jelentektelen_kinezetu_barka1

(Barta)