Egy_csengo_hang_szol_reank1

„Egy csengő hang szól reánk: ő ez, Gizi!”

Bajor Gizi, a magyar színművészet kiemelkedő alakja, a Nemzeti Színház örökös tagja az idén 125 éve, 1893. május 19-én született Budapesten, Beyer Gizella néven. Az angolkisasszonyoknál nevelkedett, majd 1911 és 1914 között elvégezte a Színművészeti Akadémiát. Onnan egyenes út vezetett a Nemzeti Színházba, amelynek két évad kivételével a haláláig tagja volt.
Vajda Ödön ügyvéd és Paupera Ferenc bankigazgató után – 1933-ban – a kor ismert orvosának, Germán Tibor gégésznek lett a felesége. Közös életüket a korábbi Piłsudski, ma Stromfeld Aurél út 16. szám alatti elegáns villában kezdték meg. Az épület csakhamar a budapesti művészvilág kedvelt találkozóhelyévé vált.Egy_csengo_hang_szol_reank2A külvilágtól elzárt villában folyó élet sokakat érdekelt. Ennek a kíváncsiságnak tett eleget a Film Színház Irodalom című folyóirat 1942. június 5-i száma: „A hollywoodi spanyol kastélyokhoz hasonló Pilsudszki-úti villa lángol a tűző júniusi napfényben, ahogyan benyitunk a »bástyakapun«. Régi ismerősünk, az immár tizenkét éves jó öreg »Peggy« kutya somfordál elénk és éppen őkutyaságával bájkolódunk, midőn a háttérből egy csengő hang szól reánk: ő ez, Gizi! Villámgyorsan húzza a szandálját nedves lábaira — ugyanis éppen azzal szórakozott, hogy segített Kati néninek, a ház »Romeo és Julia«-i öreg dajkájának szénát gyűjteni, mert a parkpázsitot éppen ma reggel kaszálta le az öregasszony s Gizi szénagyűjtés közben nem tudott ellenállni a csábításnak, hogy ne másszék a miniatűr park kikövezett »tengerszemébe«, amelynek tükrén hattyúk helyett két lúd úszkál.”
Bajor Gizi nemcsak a rajongókat tartotta távol a villától, hanem a hatóságokat is, 1944 és 1945 között többeknek nyújtott menedéket. Házában rejtőzött mások mellett Tamási Áron író is, és férjét, valamint első házastársát, Vajda Ödönt is itt bújtatta a nyilasok és a németek elől.
Az épületet bizonyára felforgatták; a Világ című újság november 12-i száma arról tudósít, hogy 1948 novemberében költözött vissza oda, három év távollét után. Mindezek ellenére az elsők között kapta meg a Kossuth-díjat 1948-ban, majd 1950-ben kiváló művész lett. Színésztársai és barátai mindig számíthattak rá, amit a háború után nekik nyújtott rengeteg segítséggel is bizonyított. Bár filmekben szerepelt, rendezett, igazi sikereit a színpadon érte el.
Tragikus, mind a mai napig tisztázatlan körülmények közt halt meg1951 februárjában. Gobbi Hilda, a későbbi Kossuth-díjas, kiváló művész ötletének és fáradhatatlan munkájának köszönhetően egy évvel később jött létre a Bajor Gizi Színészmúzeum a Stromfeld Aurél úti épületben. A villában a névadó mellett Jászai Mari és Márkus Emília, 1990-ben pedig Gobbi Hilda is emlékszobát kapott.

Földváry Gergely