Gyakorold_ne_magyarazd

Gyakorold, ne magyarázd!

„Én azt a nézetet hirdetem a főzőkanálról, amit a csókról: gyakorold, de ne magyarázd!” – írta egykor egy régi újság férfiolvasója, aki így folytatja: „Mert bizonyos, hogy a receptből más fog kisülni. Statisztikai adatok bizonyítják, hogy az országban előforduló gyomorrontások nagy része a receptekkel való kísérletezésből ered. Mialatt a tűzhelytől az asztalig elér egy-egy bájos konyhatündér, hogy leírja a természetben remek vegyület alkotóelemeit, készítési módját, elpárolog az íz, a szín, a szellem az ételből. Mert a toll, amelyet tintába mártanak, nem fakanál, melyről csöpög a pecsenye forró, sistergő zsírja, a papiros, melyre betűket vetnek, nem átlátszó, finom rétestészta, melyet megtöltenek, teszem azt, krémmel, a legédesebb gondolattal. Mert más, hölgyeim, ha valaki recept után főz, és más, ha a Gasztronómia múzsája nyomott zsíros csókot a homlokára. A főzés nem gyógyszerészmunka, hanem velünk született tehetség, melynek szakácskönyve a nyelv, mérlege pedig a szem és az ujjak. A doktrína összeférhetetlen a konyhával, mert ezt a birodalmat a naturalizmus elvei szerint kormányozzák. Ha másképp nem tudják onnan kiűzni, hölgyeim, csak tömjénezzenek neki, mert a doktrinerség is ördög, mégpedig a feketéjéből, mely előbb-utóbb megfut a tömjéntől.”
E régi levélidézet tanúsága szerint ha néha a férfiak is tollat ragadnak, jó ötleteket tudnak adni. Következzen most néhány „férfias” trükk!
A nehezen járó fiók sínmenetét kenjük be száraz szappannal, így könnyebben csúszik ki-be. Ha a szög fejét bekenjük szappannal, könnyebb beverni a falba. (Akkor is, ha a hegyét ellapítjuk egy kicsit.) Ha a fűrész fogait kenjük be szappannal, könnyebb leszabni vele a fát. Ha gázszivárgásra gyanakszunk, a csövek illesztékeit kenjük be szappanos vízzel. Ahol buborék képződik, ott szivárog a gáz.
Tudta-e, hogy a szárazbab főzőlevét felhasználhatjuk bronztárgyak tisztítására? Bizonyára azt sem sejtette, hogy a szárazbab gyorsabban megpuhul, ha a főzőlevébe kevés szódabikarbónát szórunk! Minden zöldségféle gyorsabban puhul, ha szódabikarbónát adunk hozzá, de óvatosan adagoljuk, mert lúgos közegben a C-vitamin gyorsan elbomlik. A szódabikarbóna nemcsak gyomorégés ellen jó egy kiskanállal, hanem a túlsózott ételek kellemetlen ízét is enyhíti. Ezt én is megtapasztaltam, amikor egyszer véletlenül cukornak néztem a sót, és vadul belezúdítottam a már kész meggylevesbe.
Szódabikarbónát szoktak szórni az öreg húsra is, mert ha az fél órát besózva pihen, könnyebben megpuhul. Szódabikarbónás vízben öblítik az angórapulóvereket, ami megakadályozza a szálak kihullását. Házilag festett ruhaanyagok mosásakor is ezt a csodaszert tesszük a vízbe, mert hatására nem enged a színéből a festett anyag.
Végül néhány jó tanács a római tálhoz, a Römertopfhoz! Használatbavétel előtt minden alkalommal a fedelével együtt fél órára hideg vízbe kell áztatni. Mindig hideg sütőbe tegyük, különben megreped. Mivel az anyaga porózus, nem csak a tiszta vizet szívja magába, épp ezért soha ne mosogassuk mosószeres vízben. Mosogatás után alaposan szárítsuk ki a szabad levegőn, mert ha nedvesen tesszük el a konyhaszekrénybe, megpenészedhet.
Ha sütés közben utána kell töltenünk, ezt soha ne tegyük hideg vízzel, mert az edény megreped. Ha kivettük a sütőből a forró tálat, ne tegyük közvetlenül a hideg konyhapultra, hanem rakjunk alá egy ócska konyharuhát. Még egy hasznos apróság! Főzés közben tartsunk a tűzhely közelében egy vízzel teli edényt (például befőttesüveget), és két keverés között mindig ebbe állítsuk bele a fakanalat, így nem ég rá az étel.
Remélem, Ön is küld nekünk hamarosan valami – saját tapasztalaton nyugvó – jó tippet! Előre is köszönjük!

(Kövesdy)