A Farkasréti temető kevésbé ismert síremlékei

A Farkasréti temetőben zajló tematikus séták legutóbbi alkalmán a sírkert felső részében lévő fontosabb síremlékek felkeresése következett. A Hó utcai bejárattól indultunk el a kétórás „történelemórára” Szilágyi Rita idegenvezető irányításával.

Elsőként Simonyi-Semadam Sándor (1864–1946) miniszterelnök egyszerű, fekete gránit sírjánál álltunk meg, akivel együtt nyugszik Erzsébet lánya és veje, Mayer Miksa is. 1920. március 15-én nevezte ki őt Horthy Miklós kormányzó, és mindössze négy hónapig volt hivatalban, majd a trianoni békediktátum aláírását követően lemondott.

Távoli rokona volt Simonyi Károly, a későbbi neves fizikaprofesszor, aki tízgyermekes parasztcsaládban született, és iskoláztatását az exminiszterelnök és lánya, valamint veje finanszírozták. Fia, Charles Simonyi nagy karriert futott be az Egyesült Államokban mint a Microsoft egyik vezető munkatársa, egyben a második magyar, aki a világűrben járt. Hárommilliárd dolláros vagyonából jelentős összegeket fordít jótékony célokra.

Ottlik Géza (1912–1990) író, műfordító szülei sírjában nyugszik. Apjával azonos neve egy kisebb nyitott könyvben olvasható, amely utal olyan remekműveire, mint az Iskola a határon és a Hajnali háztetők.

Pár lépésre onnan Jékely Zoltán költő (1913–1982) és felesége nyughelyéhez érkezünk, egy erdélyi motívumokkal díszített sírkőhöz. Jékely szülei is neves irodalmárok voltak: Áprily Lajos és Jancsó Adrienne.

Gulácsy Lajos (1882–1932) festőművész (a felirat „pictor”-ként említi) síremlékét az 1903-ban festett önarcképének nagyméretű reprodukciója díszíti. Borsos Miklósnak a festmény alapján készült domborműve sírrablók áldozata lett. Gulácsy művészetét különleges álomvilág, sajátos líra jellemezte. A Raffaello előtti toszkán reneszánsz művészet rajongója volt, de a szecesszió és a szürrealizmus is felfedezhető alkotásain. Az emlékművön szereplő sírvers Juhász Gyula Gulácsy tiszteletére írott költeményéből való: „Csodálatos, szent, tiszta művész, Giotto jó utóda”.

Marschalkó János (1819–1877) épületdíszítő szobrászművész számos középület (Magyar Tudományos Akadémia, Vigadó, Rudas-fürdő) szobordíszeit készítette el, legismertebbé mégis a Lánchíd kőoroszlánjai tették. A fáma szerint öngyilkosságot követett el, mert azzal gúnyolták, hogy az oroszlánoknak nincs nyelvük. Szerencsére ez csak legenda – és egyébként sem volt igaz a vád. Maga tervezte hatalmas síremlékén a végítélet angyala ül harsonával a kezében.

Német nyelvű – „Ehre und Treue” (Becsület és hűség) – felirat olvasható Friedrich August von Üchtritz császári vérteskapitány kolosszális méretű sírjelén, amely a Vízivárosi katonai temetőből került ide. Előoldalán a rangját jelképező római kard, hátoldalán pedig nemesi címere látható. Ő az 1849. évi tavaszi hadjáratban, a kápolnai csatában vesztette életét, osztrák oldalon. A közelben számos fekete gránit sírjel csoportosul, ezeket a Vízivárosi és a Németvölgyi temető felszámolását követően helyezték át Farkasrétre.

A nagyméretű teraszon kialakított, koporsós temetésekre is alkalmas, úgynevezett „Urna panteon” rendszer következett sétánk során. Az Angyalok kertje kiemelkedő művészeti értéke Szent Mihály arkangyal impozáns bronzszobra, amelynek alkotója Veres Lajos, aki a temető főbejáratánál felállított griffet is megmintázta.

Szász-Coburg Ágostonné (1869–1945) hercegnő egyszerű síremléke az egyetlen köztemetőben álló Habsburg-sír Budapesten. Sima fehér kereszt jelöli altorjai báró Apor Gizella (1886–1971) sírját, aki a mártírhalált halt Apor Vilmos püspök nővére volt. Az önkéntes és intézményesített betegápolás legnagyobb hazai képviselője egész életét ennek a magasztos célnak áldozta.

Dr. Kabay János (1896–1936) gyógyszervegyész tragikusan rövid életében jelentős felfedezéseket tett a mákgubóban rejlő gyógyító hatású anyagok kivonását illetően. Nevéhez fűződik az a kicsiny gyógyszergyártó cég, amiből később a tiszavasvári Alkaloida fejlődött ki. Látványos síremlékén a tudós látható, kezében mákgubókkal és a kémcsövet vizsgálgatva. Felesége, Kelb Ilona is itt nyugszik, ő az ország első női vegyészdoktora volt.

Tersánszky Józsi Jenő (1888–1969) és felesége hamvai urnasírban vannak. A Kakuk Marci halhatatlan alkotójának sok-sok írása kedvelt olvasmánya irodalomkedvelők százezreinek.

A XII. kerületben közterület viseli Ományi Kálló Ferenc (1894–1944) katolikus tábori lelkész nevét (Kálló esperes utca), aki a második világháború idején komoly részt vállalt az ellenállásban. A német megszállást követően zsidómentési tevékenysége miatt a nyilasok a budakeszi erdőben kivégezték. A Márvány utca egyik házát, ahol lakott, és ahonnan elhurcolták, emléktábla jelöli. A jeruzsálemi Jad Vasem Intézet posztumusz Világ Igaza kitüntetéssel adózott emlékének 2005-ben. Sírja fehér márványobeliszk, amelyet a Honvédelmi Minisztérium állíttatott helyre néhány éve.

Germanus Gyula (1884–1979) fehér márvány síremlékén a muszlimoknál szokásos turbán és a Korán arab nyelvű első sorai láthatók, hiszen ő áttért az iszlámra, és Abdulkerim néven lett ismert az arab világban. A világhírű orientalista, utazó, kiemelkedő tudós, író hosszú élete során számos – gyakran hihetetlen – nehézség árán megvalósított keleti utazásai egyikén – 1935-ben – titokban még Mekkába is eljutott.

A rendszerváltás utáni első magyar miniszterelnök édesapja, idősebb dr. Antall József (1896–1974) síremlékét ott jártunkkor lengyel nemzeti szalaggal díszített hatalmas koszorúk ékesítették. A neves politikus a Független Kisgazdapárt alapító tagja volt, 1939 és 1945 között menekültügyi kormánybiztosként harmincezer lengyel menekült (köztük ötezer zsidó) megmentésében vállalt aktív szerepet. Ő is posztumusz Világ Igaza kitüntetést kapott.

A kijárat felé haladva több útba eső síremléknél is megálltunk a temető alsó, ismertebb részén, amelyet már egyéb sétáinkon is felkerestünk. Sajnos láttunk két friss sírhantot is: Tahi Tóth László színművész és Szepesi György sportriporter végső nyughelyét.

Márton Attila