A_haza_fenyre_derul

„A haza fényre derül”

Tizennégy évvel a kiegyezés után a társadalom elkezdett mozgolódni, Aradon is különféle egyletek – kaszinóegylet, olvasóegylet – alakultak. 1881. január 16-án a ma is álló városházán gyűltek össze politikusok, pénzemberek, megyei, városi notabilitások, és megalakították a Kölcsey Egyesületet. A társaság a névadó költő Huszt című versének sorait választotta jelmondatául: „Messze jövendővel komolyan vess öszve jelenkort; Hass, alkoss, gyarapíts: s a haza fényre derül!”

Az alapszabály kimondta, hogy az egyesület feladata a nemzeti közműveltség és a magyar nyelv terjesztése, a hazai irodalom és művészet pártolása, képzőművészeti kiállítások, hangversenyek rendezése, a város és a megye régészeti emlékeinek felkutatása, kirándulások szervezése, egyesületi évkönyvek kiadása. A felsoroltakat a mai napig követendő céljának tekinti.
Minderről Fekete Károly beszélt a Hegyvidék Galériában, ahol az immár 137 éves aradi Kölcsey Egyesület mutatkozott be vetített képes előadás keretében. A társaságot Berecz Gábor elnök és Fekete Károly alelnök képviselte, a Hegyvidéki Önkormányzat részéről Fonti Krisztina alpolgármester jelent meg a rendezvényen.
Fekete Károly szólt azokról a legnagyobb történelmi tettekről is, amik az aradi Kölcsey Egyesület nevéhez fűződnek. Az egyik ezek közül Márki Sándor (1853–1925) történész kétkötetes Arad monográfiájának kiadása. A szerző a Magyar Tudományos Akadémia tagja, 1892-ben Aradon élt, és a Kölcsey Egyesület titkára volt. Fontos momentum az 1848–49-es szabadságharc emlékét őrző Ereklye Múzeum megalapítása is. A gyűjtemény 1893 óta látogatható, akkor 3500 tételt számlált, a mai állománya 17 000 darab. Szintén emlékezetes az aradi közművelődési palota felépítése 1913-ban. Az épület, impozáns hangversenytermével, restaurálás után szeptember végén nyitotta meg újra kapuit.
A Kölcsey Egyesület 1919-től nem működhetett. A második világháború idején elindította a Havi Szemle című aradi közművelődési folyóiratot, de ezt 1944-ben betiltották. 1990-ben, az egyesület újraalapítása után a pénzhiány korlátozta a lap kiadását, amely immár 2016 óta rendszeresen megjelenik, negyedéves folyóiratként. Hasonló volt a helyzet az egyesületi könyvkiadással is, ám az utóbbi két és fél évtizedben több mint negyven kötet, évkönyv, képzőművészeti kiadvány látott napvilágot a „Fecske” sorozatban. A társaság kiállításokat és koncerteket is szervez.
Fontos esemény az egyesület életében a Feszty-triptichon restaurálása. Ezt az aradi kultúrpalota pincéjében őrizték 1957 óta, az idén tavasszal vitték el helyreállítani Szebenbe. A tervek szerint decemberben a kép újra a falra kerül a palota második emeletén.
2003 óta minden évben a Himnusz születésnapján, január 22-én (ami 1989-től a Magyar Kultúra Napja) az egyesület Kölcsey-díjat, egy-egy bronzplakettet ad át annak a két embernek, aki sokat tett az aradi magyar művelődésért, a szellemi és épített hagyaték megőrzéséért. A Kölcsey Egyesület vezetői fontosnak tartják, hogy az 1910-ben még 56 ezer, mára 16 ezer főt számláló aradi magyarság kulturális életének hírét vigyék az anyaországban és szerte a világban.

Balajthy Anna