Operettgala_az_Idosek_Vilagnapjan1

Operettgála az idősek világnapján

Zenés műsorral és ajándékcsomaggal lepte meg a Hegyvidéki Önkormányzat azokat a nyugdíjasokat, akik részt vettek az idősek világnapja alkalmából rendezett ünnepségen a MOM Kulturális Központban.
„Magyarországon itt élnek a legtovább az emberek, nálunk a legjobbak az életkilátások” – kezdte a jelenlévőket köszöntő Pokorni Zoltán polgármester. Mint elmondta, a hegyvidéki idősek átlagon felüli arányára való tekintettel az önkormányzat számára mindig hangsúlyos szempont az itt élő nyugdíjasok igényeinek kiszolgálása, és speciális szolgáltatások egyre bővülő körével igyekszik megkönnyíteni a mindennapjaikat.
Az „Otthon megöregedni” program keretében szakemberek akadálymentesítési munkákat végeznek el a lakásokban, hogy az idősek minél tovább maradhassanak saját megszokott környezetükben. Számos sportprogramot, aktív mozgást kínáló rendezvényt szervez az önkormányzat a nyugdíjasoknak fittségük megőrzése érdekében, ezek mellett sok egyéb közösségi esemény várja őket – mindenekelőtt a Hegyvidéki Kulturális Szalonban, amely most költözött új, a korábbiakhoz képest jóval tágasabb otthonba.Operettgala_az_Idosek_Vilagnapjan2„Kik azok, akiket időseknek nevezhetünk? Ebben a kérdésben még a gerontológusok és a társadalomtudósok sem tudtak egységes álláspontra jutni, általánosan elfogadható meghatározást adni, hiszen huszonöt-harminc éve olyan viharos változások időszakát éljük, ami átalakítja az egyének életkorának társadalmi értelmezését, értékelését” – osztotta meg gondolatait a közönséggel Druskóczi Tünde, a Hegyvidéki Szociális Központ vezetője, aki egy humoros anekdotával is érzékeltette, milyen nehéz megválaszolni az imént feltett kérdést.
Amikor egy unoka megkérdezte a nagyapjától, hány éves, ő ekképpen felelt: a számítástechnika korszaka előtt született, amikor még nem lépett ember a Holdra. Nem léteztek sugárhajtású utasszállító repülőgépek, nem volt radar, hitelkártya, lézersugár, ismeretlen volt a vezeték nélküli telefon, a mobiltelefonról nem is beszélve. Az ő idejében a fű olyasmit jelentett, amit nyírnak, és nem szívnak, valamint az övék volt az utolsó nemzedék, amelyik azt hitte, hogy egy asszonynak férjre van szüksége ahhoz, hogy gyermeke születhessen. „És most mondd, hány éves vagyok?” – kérdezett vissza a nagyszülő, mire unokája döbbenten így szólt: „Hű, nagyapa, legalább kétszáz!”
Nemcsak e történet, hanem a köszöntőket követő műsor is jó hangulatot varázsolt a MOMkult nézőterére. A Budapesti Showszínház társulata a „Hazám, hazám, te mindenem” című produkciójával lépett fel, amelyben örökzöld operettslágerek, a boldog békeidők legszebb dalai csendültek fel, látványos táncbemutatókkal kísérve. Az ünnepségről senki sem távozott üres kézzel, mindenki egy-egy ajándékcsomagot vehetett át a Hegyvidéki Szociális Központ munkatársaitól.

z.