Van új a Gesztenyenap alatt

A verőfényes napsütés, a kellemes őszi illatok az évek folyamán ugyanúgy megszokott kísérőivé váltak a Hegyvidék egyik legcsaládiasabb mulatságának, a Gesztenyenapoknak, mint a vidám gyerekzsivaj. A szép időben az apróságok már kora reggel ellepték a Sirály sétányt, és türelmetlenül várták Halász Judit koncertjét, amelyhez Pokorni Zoltán polgármester kívánt jó szórakozást.
A kisebbek szüleik nyakában ülve élvezték az exkluzív kilátást, a nagyobbak – örülve annak, hogy tavaly óta nőttek néhány centit – lábujjhegyre állva toldották meg magasságukat. A MOM Kulturális Központ előtt zsúfolásig megtelt téren a népes rajongótábor egy emberként énekelte az ismert dalokat.
„Az összes számát kívülről tudom. Tavaly is eljöttem a koncertre, de akkor még óvodás voltam. Nagyon jó volt most is, jövőre is jövök!” – jelentette ki az első osztályos Virág, aki édesanyjával együtt táncolt. „Én is Halász Juditon nőttem fel, örülök, hogy a lányom is szereti őt. Nem tudom megmondani, pontosan hány éve, de szinte mindegyik Gesztenyenapra eljövök. Szerintem sokan úgy vagyunk ezzel a programmal, hogy nélküle az ősz sem lenne az igazi” – tette hozzá Virág édesanyja, Klára.Ebédidőre megérkezett a Kifli is – no, nem a speciális formájú pékáru, hanem egy friss, ropogós formáció, amelyet az Alma együttes négy korábbi tagja alapított nemrég. A zenei ízek sokunknak ismerősek voltak, ám a receptúrába, vagyis inkább a partitúrába új és izgalmas hangjegyek is belekerültek. Itt találkoztunk Ricsivel, aki barátjával együtt élvezte a koncertet.

– Milyen a buli? – kérdeztem a fiúkat.

– Nagyon jó! Most lehet ugrálni, és hangosan hallgatni a zenét. Otthon nem tudom ilyen hangerővel, mindig rám szólnak a szüleim, hogy „halkabban, mert átjön a szomszéd” – mondta a nyolcéves Ricsi.

– Akkor ragadd meg az alkalmat, itt kitombolhatod magad! Először jártok a Gesztenyenapon?

– Nem, én tavaly is voltam. Mindig szerzek új barátokat. Tassal is itt ismerkedtem össze, a Halász Judit-koncert után. Szimpatikus lett, mert jó a humora!

A terepet közben Majoros János, a profi triál biciklis vette át, aki hol egy, hol két keréken, ugrálva, dobbantva, levegőben repülve mutatta be gravitációt meghazudtoló koreográfiáit. Aztán egyszer csak feltette a kérdést, amitől mindannyian tartottunk: „Kérhetek két bátor jelentkezőt, akiket átugorhatok?”

Meglepő, de az apró kezek sorra emelkedtek a magasba – végül egy kislány és egy kisfiú vállalta a feladatot. Lefeküdtek a földre, a triálos pedig kerékpárjával – a néma csendben figyelő nézők pulzusszámát nem kímélve – legalább tízszer átugrott felettük. „Aszta, de menő!” – törte meg a csendet egy baseballsapkás fiú, akinek az elismerő szavai után csak kitört végül a tapsvihar.

– Nem féltetek? – kérdeztem a bátor önkénteseket.

– Az elsőnél egy picit, de utána már nem. Megbíztam a biciklisben, mert láttam, hogy ügyes – válaszolta Bori.

– Én egyáltalán nem aggódtam! – toldotta meg Soma.

Kíváncsi voltam a kulisszatitkokra, ezért a műsor után gyorsan kifaggattam Majoros Jánost. „Négyszemközt elárulom, hogy ezek nagyon jól begyakorolt mutatványok. Látványosak, veszélyesnek tűnnek, de százból százszor sikerülnek. Fellépés előtt minden apró technikai részletet ellenőrzök, hogy ne legyen semmi baj” – nyugtatott meg a Gesztenyenap „legmenőbb fellépőjének” kikiáltott nyíregyházi triál kerékpárversenyző.Az adrenalindózis után mindenkinek jólesett megpihenni a Klassz.lépcsőn, ahol Kardos-Horváth János várta az érdeklődőket. A humorral fűszerezett dalokon főleg a felnőttek szórakoztak jól. „Bevallom, előtte nem hallottam az előadóról, de nagyon megtetszett. Szókimondó, vicces számai vannak, örülök, hogy megismerhettem őt is” – mesélte lelkesen Péter, aki születése óta a Hegyvidéken él.
A Gesztenyenapot a Söndörgő zenekar műsora zárta, a balkáni dallamok szinte mindenkit táncra perdítettek.
„Ez egy igazi családi rendezvény: a szülők idehozzák a gyerekeket, a gyerekek pedig idehozzák a szülőket – mondta Hambuch Gerda, a MOM Kulturális Központ vezetője. – Nekünk, szervezőknek, öröm látni, hogy a családok jól érzik magukat, és nem csak szemlélőként vannak jelen a programokon.”

Boussebaa Mimi