Matyas_kiraly_nem_csak_vadaszni_jart_a_Hegyvidekre1

Mátyás király nem csak vadászni járt a Hegyvidékre

Születésének 575. és trónra lépésének 560. évfordulója alkalmából Mátyás király XII. kerületi kötődéseit feldolgozó szakmai konferenciát szervezett a Hegvidéki Helytörténeti Gyűjtemény és az önkormányzat. Történészek, régészek, muzeológusok tartottak előadásokat a Hegyvidék Galériában Mátyás és a kerület szoros kapcsolatáról. Sok egyéb mellett olyan témákat dolgoztak fel, mint a korabeli vadászatok, vagy az udvari élet, és természetesen szóba került a szép juhászné is.

„Nekünk, hegyvidékieknek, fontos Mátyás király, akinek személyét és uralkodását számos kerületi emlékhely, épület őrzi. Elég a Város-kútra, a Fácánosra vagy a Szépjuhásznéra gondolni. Nem véletlen, hogy a kerület első neve Mátyás király város volt” – emlékeztette a jelenlévőket Fonti Krisztina alpolgármester a VIII. Hegytörténeti konferencia megnyitóján. „A jelen értékeit csak akkor tudjuk igazán megbecsülni, ha ismerjük a történelmünket, tisztában vagyunk a múltunkkal, tudjuk azt, hogy közvetlen környezetünkben, hazánkban és Európában mi minden történt” – tette hozzá.
Mátyás király idejében a mai XII. kerület területe nem tartozott Budához, nagy része erdőség volt, és jelentősnek számított a szőlőművelés – elevenítette fel Mátyás és a Hegyvidék kapcsolatát Földváry Gergely, a Hegyvidéki Helytörténeti Gyűjtemény történésze. Részben itt helyezkedett el Mátyás vadaskertje, amely magában foglalta Zugligetet és Budakeszierdőt. 1470-ben kezdődött meg a svábhegyi forrásoktól a várig vezető vízvezetékrendszer megépítése, amire a Város-kút felső kútháza emlékeztet.Matyas_kiraly_nem_csak_vadaszni_jart_a_Hegyvidekre2Mátyáshoz köthető a Disznófő-forrás, amit Döbrentey Gábor 1847-ben Mátyás-csurgónak nevezett el, a király fácánoskertjére utaló Fácános vagy az egyik „kalandját” felidéző Szépjuhászné vendéglő is. Utóbbit színpadra is vitték, A zugligeti szépjuhászné című romantikus operett főszerepét Blaha Lujza is eljátszotta.
A budaszentlőrinci pálos kolostort többször meglátogatta az uralkodó, akinek nevét a Hollós Mátyás Társaság 1938-ban indítványozott javaslatára vette fel a kerület. Ekkor kezdődött az 1940. június 28-án átadott mai városháza építése. Az első elöljáró Garancsy László volt.
Az új városháza működésének kezdetén egy szép Mátyás-festmény volt az épületben, amiről azonban sajnos csak egy filmhíradóban maradt fenn kép, a további sorsáról nem tudunk. Az is felvetődött, hogy a Felső-krisztinavárosi plébániatemplom neve Mátyás király plébániatemplom legyen, de ezt végül elvetették a döntéshozók.
A névfelvételről szóló előterjesztés így fogalmazott: Mátyás király udvari történetírója: Bonfini, továbbá a következő század esztergomi érseke: Oláh Miklós írásai egyaránt megemlékeznek arról, hogy Mátyás király a budai hegyekben erdős hegyoldalon, csörgedező patak mellett, nagyszerű vadaskertekkel pompás nyárilakot építtetett magának. […] Budapest székesfőváros közönsége valóban úgy örökítheti meg méltóan a hatalmas nemzeti uralkodó emlékét, ha azt a városrészt, amelynek erdői még regélnek legendás alakjáról, Mátyás király város-nak nevezi el."
A svábhegyi Golf Szállót, a Mátyás király városra és a közeli, budakeszi Nyéki-palotára reflektálva, vadászkastélyszerűen építették meg 1939-ben. Ezt ez érzetet keltik a középkort idéző belső kialakítás, valamint az étteremben elhelyezett Molnár-C. Pál-festmények is, amelyek a többi között a vadászó és a vadászatról hazatérő királyt ábrázolják.
Az 1938-tól hivatalos Mátyás király város elnevezés csak papíron létezett, nem került be a köztudatba, 1940-ben a budai újságok is Hegyvidékről írtak. Ennek ellenére 2000-ben emléktáblát állítottak a Mátyás király város tiszteletére, míg két évvel később a polgármesteri hivatal melletti téren Hunyadi Mátyás-szobrot avatott fel az önkormányzat.Matyas_kiraly_nem_csak_vadaszni_jart_a_Hegyvidekre3C. Tóth Norbert, a Magyar Tudományos Akadémia doktora előadásában szó esett Szilágyi Erzsébet budai lakhelyéről, Bencze Zoltán, a Vármúzeum régésze a budaszentlőrinci pálos kolostorról, míg Buzás Gergely, a visegrádi Mátyás Király Múzeum igazgatója a Mátyás-kori Visegrádról mesélt. Fedeles Tamástól, a Pécsi Tudományegyetem docensétől a korabeli hölgyekről hallhattak érdekességeket a jelenlévők.
A Város-kútról és rendszeréről Magyar Károly régész, a Buda környéki vadászatokról Kováts István régész beszélt. Végezetül Kanyó Ferenc, a Károli Református Egyetem munkatársa a Mátyás halála körüli gyanús tényeket vette sorra. A konferenciát Janek György jóvoltából kölcsönadott Mátyás-kori műtárgyak másolatai tették még színesebbé.

-os