Szoborsorsok - Eltűnt díszek a homlokzatról

Az első és a második világháború idején számos szobor, műemlék tűnt el. A hatalmas károkat sok helyen igyekeztek helyrehozni, de természetesen nem lehetett mindent restaurálni, újraépíteni, vagy szimplán csak nem állt rendelkezésre a kellő dokumentáció a régi művek újbóli megalkotásához. A Sándy Gyula által tervezett budai Postapalota is áldozatul esett a második világháború pusztításának.
A létesítmény felépítésére eleve nagyon szűkös volt a pénzügyi keret. Összesen két igazi külső dísze volt az épületnek. Az egyik Bory Jenő munkája, egy földgömb, míg a másik a főhomlokzat bejárata fölött egy mozaikból készült angyalos-koronás Magyarország-címer, amit Nádler Róbert műegyetemi tanár készített.
Igazából még ez utóbbit sem akarták engedélyezni, mivelhogy a Posta „már túl díszesen épít”. Szerencsére később mégis hozzájárultak, nehogy botrány legyen abból, hogy nem rakták fel az ország címerét. (Az angyalos címer a legtöbb nagy postaépületen megtalálható volt.) Egyes források azt állítják, hogy a Zsolnay gyárban készült, de ezt nem tudjuk biztosan. Sőt, más források inkább arra engednek következtetni, hogy nem. A Pécsi Napló 1926-ban így fogalmazott: „…megépült 10 milliárdos költséggel az új, szép postapalota, amely ha nincs is ugyan Zsolnay-majolikával fedve, de modernebb, praktikusabb, mint a pécsi”. Ha a budai Postapalota homlokzatdísze Zsolnayból készült volna, nem valószínű, hogy így írnak róla Pécsen. Valószínűleg a pécsi Postapalota Zsolnay-féle angyalos címerdísze és a Postatakarékpénztár Lechner- és Zsolnay-díszei keveredhettek össze a forrásokban.
A másik dísz kialakítása csak a budai Postapalota első építési ütemének lezárása után került szóba. A Postaházak Építési Bizottsága hatvankét alkalommal foglalkozott a palota építésével, mígnem 1926. március 13-i ülését már az elkészült épületben tarthatta. Ekkor merült fel az utcasarok szobrászati kialakítása, amire végül Bory Jenő Földgömb című munkáját fogadták el.
Bory Jenő a Képzőművészeti Főiskola tanára volt. Két növendéke, Kovács Ernő és Vargha Ferenc segített kőbe faragni a művet egy egyharmad nagyságú gipszminta nyomán. A nagyítást az addig általánosan használt körzővel való háromszögelés helyett új eljárással végezték, amelyet Bory útmutatása szerint akkor alkalmaztak először. A kész szobor a Csaba utca és a Krisztina körút sarkára került. Habár egyes források azt állítják, hogy a Várfok utcai, tornyos sarkot díszítette, ez a korabeli fotókat látva egyértelműen cáfolható.
Manapság viszont már egyik dísz sem látható az épületen, miután Buda 1945-ös ostroma idején borzalmas károkat szenvedett a Postapalota. Megsemmisült a telefonközpont, használhatatlanná vált a ház. A leírások szerint összesen négyszáz fuvarnyi törmeléket kellett a Vérmezőre szállítani.
A Bory Jenő által készített sarokszobor megrongálódott, amit fényképek is bizonyítanak, azonban az angyalos címerről nem tudunk biztosat. Lehet, hogy politikai nyomás hatására került le a homlokzatról. Erre enged következtetni az is, hogy a pécsi Postapalota angyalos címerét az ÁVH parancsára 1951-ben lefedték.

F. G.