A szőlőszemektől a szurikátacsaládig
A folyton kísérletező, megújuló Veszely Ferenc képei között jelentős helyet foglalnak el pop art alkotásai, készít montázst, kollázst, mozi- és színházi plakátterveket, installációkat, alkalmazott grafikai műveket, olajfestményeket. A Hegyvidék Galériában most megtekinthető kiállításának megnyitóján – amelyen Long Tall Sonny és Horváth Misi Blues közreműködött – Keserü Katalin a címben jelzett, 1970-től 2019-ig tartó alkotói időszakot tekintette át. A művészettörténész még az 1968-as, Szentendrén, a Ferenczy Múzeumban rendezett, Farkas Ádámmal közös tárlatáról emlékszik a mindig derűs, bizalommal teli művészre, akinek alapvető beállítottsága ma is az ifjúkorában jelentőssé váló pop arthoz kötődik, ennek a szubkultúrának meghatározó tagja volt Magyarországon.
Veszely egyik sajátossága, hogy a művészet valamilyen szempontból kiemelkedő alkotását lemásolja, egyúttal magáévá teszi, azaz hozzáadja saját mondandóját. A C. szőlővel című képén Cézanne csendéletét dolgozza fel, amelyen egy tüzes színekben ábrázolt kagylót látunk. Veszely – Cézanne almái helyett – odafestett mellé néhány szőlőfürtöt. Egyébként a 2000-es évektől kezdve kedvelt motívuma a szőlő, nála a szőlőszemek, szinte gömbbé alakulva, a teljességet szimbolizálják, élénk, erőteljes színeikkel, hol filozófiával, hol humorral társulva. „Aki taposott már szőlőt mezítláb, tudja, milyen hihetetlenül érzéki a szőlőszemek érintése, ismerjük a mitológiából a vonatkozásait. Veszely legsajátabb motívumával értelmezte Cézanne festményét” – fejtegette a művészettörténész.
A kisajátítás másik példája a Család című kép is, amelyre ha ránéz az ember, akár borsódzhat is a háta – folytatta Keserü Katalin. A mű háttere Peter Krafft híres, a Habsburg-udvar megbízásából készült, hatalmas méretű, Zrínyi kirohanása Szigetvárból című vászna 1825-ből – az előterében pedig egy szurikátacsalád látható… Festés közben Veszelynek rá kellett jönnie, hogy a törökökkel szemben Zrínyi serege horvátokból áll, egyetlen magyar viseletű harcos sincs közöttük. Feltételezések szerint Zrínyi a magyar nemzet hőse, a szigetvári csata a magyar nemzet eseménye, itt viszont úgy látszik, hogy a magyar nemzet kimaradt… „Lehet, hogy az eléje festett kedves, naiv állatkák, a szurikáták lennének a magyar nemzet? A család? Akik olyan naivan, tágra nyílt szemekkel néznek a világba?” – jegyezte meg a szakember, mondván, hogy az értelmezés szabadsága egy másik nagyon jelentős pop art-vonás.
A fiú címet viseli az az elképesztően erős hatású kép, amely eredetileg a Pünkösd után képsorozat része – ebből következtethetünk rá, hogy ki a fiú, akit itt már az áldozata utáni állapotban figyelhetünk meg. A tekintet festőisége magával hordozza a legkülönbözőbb lélekállapotokat és világképeket.
A 70-es évek elején Veszely életművének egy másik vonulatát kezdte építeni, amely fotóalapú képszekvenciákra épül; ezzel a módszerrel előidézhető a gondolat- és a jelentésmozgás. A Hegyvidék Galériában is látható néhány mű ezekből, például magyar írókról, költőkről, köztük az Ady Endre-portrékból készült tábla.
Ha azt gondolnánk, ez a tárlat áttekintés egy híján ötven évről, akkor tévedünk, mert nem az. Keserű Katalin azzal zárta megnyitóját, hogy azt kívánja, jövőre, amikor a művész 75 éves lesz, sikerüljön összegyűjtenie gazdag életműve szétszórt darabjait egy igazi életmű-kiállításhoz.
szd
A Veszely ’70_’19 című kiállítás megtekinthető: március 21-ig, keddtől péntekig 10.00–18.00, szombaton 10.00–14.00 óráig a Hegyvidék Galériában (XII., Királyhágó tér 10.). A belépés díjtalan.