Idoskori_tudomegbetegedesek

Időskori tüdőmegbetegedések

COPD, asztma, tüdőrák – ezekről az időskorban igen gyakori tüdőmegbetegedésekről beszélt dr. Márk Zsuzsa az Idősek Egészség Iskolája márciusi összejövetelén. A Budai Egészségközpont allergológus, pulmonológus szakorvosa a megelőzés és a kezelés lehetséges módjait is ismertette.

A krónikus obstruktív tüdőbetegség, a COPD az esetek túlnyomó többségében megelőzhető. Hátterében a tüdő és a légutak gyulladásos folyamata áll. Sokakat érint; ha elhanyagolják, könnyen halálos lehet.
Magyarországon a COPD halálozási aránya világviszonylatban különösen magas, 2020-ra a harmadik leggyakoribb halálok lesz. Leginkább 40 éves kor felett alakul ki, elsődleges oka a dohányzás, és kockázati tényezőt jelentenek azok a munkahelyek, ahol káros anyagok juthatnak a tüdőbe. Kiválthatja az alfa 1-antitripszin hiánya, ami már fiatalkorban fellép.
Tünetei a köhögés és a fulladás. Előbbi lehet száraz, váladékos, egész napos és alkalmi. Akkor nevezhető COPD-tünetnek, ha nehézlégzéssel párosul. A másik tünet a nehézlégzés, amit sokszor a beteg jó ideig még magának sem vall be. Ez fokozatosan, terhelésre jelentkezik, súlyos formájában nyugalmi állapotban is fellép.
Ha felmerül a COPD gyanúja, az orvos először egy kérdőívet töltet ki, ebben rákérdez a köhögésre, a kifulladásra, a dohányzásra. Ezt követi a légzésfunkció-vizsgálat, amelyből kiderül a légzéskapacitás és az, hogy mennyire szűkültek be a hörgők. Négy súlyossági foka van a COPD-nek, aszerint, hogy milyenek a beteg tünetei, hányszor van súlyos állapotromlása egy év alatt. Vérgázmérés, mellkasröntgen és CT elvégzése is indokolt lehet, ezekkel más betegségek szűrhetők ki.
A dohányzást mindenképpen abba kell hagyni, ami általában nagyon nehezen megy, a tapasztalatok szerint csak a betegek kis százaléka képes rá. Gyógyszerekkel nem gyógyítható, de elfogadható szinten tartható a betegség. Belégzéses készítmények, gyulladáscsökkentők és hörgőtágítók is rendelkezésre állnak. Sokat segíthet a légzésrehabilitáció, ami egy irányított, a légzőizmokat erősítő gyógytorna.
Az exacerbációk (fokozott fulladás, köpetürítés, köpetpurulencia egyikének megléte) kórházi kezelést igényelhet, minél több az ilyen alkalom, annál gyorsabb a betegség üteme. Oxigént is kaphat a beteg, előfordulhat gépi lélegeztetés. Figyelni kell a kísérőbetegségekre: a leggyakoribbak a kardiovaszkuláris elváltozások, a hibás működések, párhuzamosan kialakulhat cukorbetegség, csontritkulás, depresszió és tüdőrák.
Az asztma gyakrabban kezdődik gyermek-, mint időskorban, tünetei hasonlíthatnak a COPD-éhez. Krónikus gyulladás, ami hörgőgörccsel jár. Vannak teljesen panaszmentes időszakok, aztán a többi között az influenza, pollenek, poratkák, állati szőrök, penészgombák, egyes gyógyszerek vagy más allergének hatására hirtelen előjönnek a tünetek. Ha a beteg időben megkapja a szükséges gyógyszereket, a panaszok nem jelentkeznek. Ebből a szempontból jól kezelhető betegség, megelőzni viszont szinte lehetetlen. Ha megvan a genetikai hajlam, azt felerősítik a környezeti ártalmak, az immungyengeség, és kialakul az asztma.
Körülbelül 300 ezer asztmás él Magyarországon, a COPD-sek száma ennél jóval nagyobb. Sokszor a köhögés az asztma egyetlen tünete, ritkább, de erőteljesebb a nehézlégzés, tipikus a sípoló légzés és a mellkasi nyomás. Jellemző ezek változékonysága. Léteznek gyulladáscsökkentő, szteroidtartalmú belélegzők, tabletták, rohamoldó belélegzők, ezek mellé adhatók hörgőtágítók, biológiai terápiák. Bár az asztma nem gyógyítható, megfelelő kezeléssel jól karbantartható.
Riasztó, hogy Európában nálunk a legmagasabb a tüdőrákos halálesetek száma. Hatvan év felett a leggyakoribb, mindkét nemnél hasonló arányban fordul elő. Évente mintegy 8500 ember hal meg ebben a betegségben. A dohányzás a legfontosabb kiváltó ok – a cigarettában több mint 70 karcinogént azonosítottak. Veszélyes a korom, a kipufogógáz és különösen az azbeszt, amely évtizedek után okozhat rákot.
Nehéz időben észrevenni, ugyanis sokáig rendkívül tünetszegény, ráadásul a panaszok általánosak. Előfordul, hogy labdányi daganat nem vált ki tüneteket. Dohányosoknak szinte kötelező a tüdőszűrésen való részvétel legalább évente egyszer. Köhögés, mellkasi fájdalom, vérköpés, fogyás, gyengeség, étvágytalanság utalhat a betegségre. Diagnózisának alapja a mellkasröntgen és a CT, ezt követik az áttéteket kimutató vizsgálatok. Ha korán észreveszik, műtéttel jó eséllyel teljes gyógyulás érhető el. Kemoterápiával és sugárkezeléssel csökkenthető a daganat mérete, amely így alkalmas lehet a műtétre.

sm.