A_jelenben_valo_munkalkodas_teremti_a_jovot1

A jelenben való munkálkodás teremti a jövőt

Az Orkesztikai Iskola a Krisztina körút 5. szám alatt lévő házban működött 1929 és 1944 között. Alapítója, Dienes Valéria táncpedagógus, koreográfus, filozófus, író tiszteletére március közepén emléktábla-avatót tartottak az épületnél.
Dienes Balázs, Dienes Valéria unokája köszönetet mondott azoknak, akik elősegítették az ünnepség megvalósulását. Köszöntötte Fonti Krisztina hegyvidéki alpolgármestert, valamint többek között Lovas Csillát, a szekszárdi Wosinsky Mór Megyei Múzeum Dienes Valéria-emlékszobájának gondozóját, dr. Töttős Gábort, a Pécsi Tudományegyetem docensét és Simon Andreát, a Dienes Valéria Általános Iskola igazgatóját.
„Közel negyven éve várt tánctörténeti, kultúrtörténeti pillanat, amikor születésének száznegyvenedik évfordulóján a csaknem száz évet megélt polihisztor asszony munkájának emléktáblát állítanak – kezdte beszédét Pálosi István, az Orkesztika Alapítvány programvezetője. – Vali néni nemcsak tánccal foglalkozott, először matematikusként és filozófusként doktorált, később talált rá a táncra.”A_jelenben_valo_munkalkodas_teremti_a_jovot2Dienes Valéria szellemi örökségére emlékezteti majd a tábla a budapesti polgárokat – tolmácsolta a család örömét Dienes Maja dédunoka. Bár ő személyesen már nem találkozhatott a dédnagymamával, de felidézett egyet a róla hallott kedves történetek közül, abból az időből, amikor édesapja és testvére, Ákos gimnazisták voltak. „A fiúkhoz feljártak a barátaik, mindig otthon volt a nagymama is. Egyik alkalommal csöngettek, Vali néni ment ajtót nyitni. Legnagyobb meglepetésükre az ajtóban egy püspöki ruhás alak állt, és ahelyett, hogy Vali néni csókolt volna kezet a püspök úrnak, ő hajolt le, és csókolta meg Vali néni kezét. A srácok tátott szájjal nézték, Úristen, hogy lehet ez?! Hiszen ő csak a Balázs nagymamája! Akkor valami valószínűleg leesett nekik, hogy ez az asszony egy kicsit több, mint egy egyszerű nagymama…” – mesélte. Megosztotta Dienes Valéria egyik fontos, családjukban sokat emlegetett gondolatát is, miszerint a jelenben való munkálkodás teremti a jövőt. „Remélem, ez a tábla erre is emlékeztet majd” – zárta szavait.
A rendezvény a Hegyvidék Galériában folytatódott, ahol felelevenedtek az ünnepelt alkotói időszakai. Hazánkban a modern táncról szóló első publikáció Dienes Valériától jelent meg. A Művészet és testedzés című tanulmány a Duncan-féle görög tornát ismertette a Magyar Iparművészet 1915/7–8. számában. Ennek előzménye, hogy párizsi tartózkodása idején több alkalommal látta Isadora Duncant, a modern „szabad” tánc úttörőjét, és látogatta Raymond Duncan göröggimnasztika-tanfolyamait. Mindezek olyan nagy hatást gyakoroltak rá, hogy amikor 1912-ben hazatért, baráti körben bemutatta és elmagyarázta a Duncan-féle természetes tánc mozdulatanyagát, majd a nagy érdeklődés hatására tanfolyamot indított.
Később több száz kisebb-nagyobb koreográfiát, több nagyméretű színpadi misztériumjátékot alkotott, legtöbbet a saját szövegkönyve alapján, állandó zenei munkatársa, Bárdos Lajos közreműködésével. Az 1920-as évek elején gyakorlati művészi munkájával párhuzamosan létrehozott egy emberi mozgásrendszert, amelyet Orkesztikának nevezett el. E témáról szóló könyve csak a halála után, 1995-ben láthatott napvilágot. Ugyancsak a mozdulatrendszere egy részét ismerteti A plasztika profil tagozata című könyve, Fenyves Márk illusztrációival, a Mozdulatművészeti sorozatban, amelyben Az Orkesztikai Iskola története képekben kiadvány is napvilágot látott.A_jelenben_valo_munkalkodas_teremti_a_jovot3Balogh Brigitta szerkesztő a Hegyvidék Galériában bemutatta a Kellék című filozófiai folyóirat 60. számát, amelyet „Valóság – mozdulat – gondolat. Dienes Valéria filozófiája” címmel a táncpedagógus munkásságának szenteltek készítői. Utána dr. Töttős Gábor Dienes Valéria, az első magyar professzornő ifjúkora című, néhány éve megjelent könyvét ismertette. Az ünnepi rendezvényt Barna Zsuzsa, Seres Bea, Szőke Anna, Pálosi István és Tóth Csaba közreműködésével mozdulatművészeti előadás tette teljessé.

szd