Folyamatosan_monitorozzak_az_elovilagot2

Folyamatosan monitorozzák az élővilágot

A Normafa-rehabilitációval kapcsolatban sokan aggódnak a terület élővilágáért, főleg a Magyarországon csak itt élő csíkos boglárkáért. Dr. Halmos Gergőt, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület igazgatóját kérdeztük erről.

Természetvédelmi szakemberként mi a véleménye a Normafa-rehabilitációról?

– Ahogy a vizsgálatok és a szakértői vélemények hatására egyre inkább az egyes emberi tevékenységek irányítása, a tájékoztatás és a környezeti nevelés szempontjai kerültek előtérbe, sokkal inkább azonosulni tudtunk az új tervezettel. Jelenleg is vannak olyan elemek, amelyeket nem tartunk szerencsésnek, a többi között ilyen a hóágyúzás kis területű kísérleti alkalmazása. Összességében azonban jó kompromisszumnak érezzük a terveket.

Folyamatosan egyeztetnek a Hegyvidéki Önkormányzattal. Milyen témákban konzultálnak?

– A civilszervezetek a kezdetekkor felvették és azóta is tartják a kapcsolatot az önkormányzattal. Úgy gondoljuk, az egyeztetések, a közös terepbejárások és a szakértői vélemények pozitív eredményeket hoztak. A továbbiakban is folyamatosan egyeztetünk a megvalósítás részleteiről, a népszavazási kezdeményezésről és a civilszervezetek szerepéről az egyes elemek megvalósításában, fenntartásában, a hatások nyomon követésében és a lakosság bevonásában.

Pontosan milyenek az ön által említett új tervek?

– Úgy gondoljuk, hogy a közösségi közlekedés előtérbe helyezésével, a szabályozott túraútvonalak és a tájékoztató táblarendszer kialakításával, a Fácánosban létrehozandó természetvédelmi oktatóközponttal az új tervezet kiemelten figyelembe veszi az elmúlt évek egyeztetései során felmerült szempontokat, ötleteket. Elvetették a terület jelentős átalakításával járó elemeket, és valóban inkább a rehabilitációra koncentrálnak a műemlék épületek helyreállításával, hasznosításával, a természetvédelmi szempontokat figyelembe vevő kezeléssel.

Milyen hatással lehet az élővilágra a Normafa-rehabilitáció?

– A jelenleg ismert tervek alapján az ösvényhálózat racionalizálása, az egyes emberi tevékenységek irányítása és a közlekedésszervezés megújítása eredményesen csökkentheti a terület terhelését. Ha a gyepterületek kezelése a szakértői megállapításoknak megfelelően tud zajlani, az kedvező lehet a gyep állapotára és ezen keresztül a lepkékre is. A tervezet kérdéses pontja a hóágyúzás, ami ugyan kísérleti jelleggel és kis, egyébként is a legkevésbé természet közeli állapotú területre korlátozódna, de mindenképpen szükséges monitorozni a hatásait, s ha bebizonyosodik, hogy kedvezőtlen, akkor le kell állítani.

Pontosan mit ért a monitorozás alatt?

– A tudományos értékű hatásmonitorozás a fejlesztő feladata. A tervezet bemutatásakor az önkormányzat részéről elhangzott, hogy a hóágyúzást csak úgy tudja elképzelni, ha két-három évig végzik, korlátozott területen, egy felkért szakértői csoport monitorozása mellett. Ha a szakértők véleménye az, hogy káros az eljárás, akkor azt nem folytatják. Emellett önkénteseink rendszeresen járják a területet, és információkat gyűjtenek, amelyek egy általánosabb állapot követéséhez biztosítanak hátteret.

Sokan aggódnak a Normafa egyik természetvédelmi szimbólumáért, a csíkos boglárkáért. Ez a lepkefaj hazánkban egyedül itt fordul elő. Valóban veszélynek van kitéve?

– Reménykedünk, hogy a tervek módosulása lehetővé teszi, ne tűnjön el véglegesen a faj erről a területről. Sajnos még így is kétséges a nagyon kicsire zsugorodott állomány megmentése. Azonban nemcsak ez a lepkefaj, hanem egy teljes lepkeközösség találja meg az életfeltételeit, ezzel különleges értékké téve a Normafa gyepterületeit. Ha megfelelő lesz ezek kezelése, akkor ez az érték hosszú távon is megmaradhat.

Ha minden a tervek, egyeztetések szerint alakul, milyen változás történhet az élővilág összetételében?

– Ha a szakértői véleményeknek megfelelően történik a kezelés, akkor a jelenlegi élővilág megmaradhat, és a gyepterületek tekintetében akár jelentősen javulhat is az állapot.

B. M.