Természetvédelmi vizsgálatok civil szemmel

Mi volt a vizsgálatok alapcélja?

– Azokat a projektelemeket vizsgáltuk természetvédelmi szempontból, amelyek első körben felmerültek megvalósítható elképzelésként az önkormányzat részéről. Miután induláskor még nem léteztek kiforrott tervek, csak nagy vonalakban felvázolt ötletek, kicsit egyfajta útkeresés jellege is volt a munkánknak, kerestük azokat a helyszíneket, ahol a természeti értékek károsítása nélkül lehet megvalósítani egyes projektelemeket. Ezzel összefüggésben pedig feltérképeztük a terület legjelentősebb természeti értékeit képviselő, védett és úgynevezett jelölő állat- és növényfajokat, élőhelyeket, hogy pontosan behatároljuk azokat a helyszíneket, amelyeket különösen óvni kell a különféle beavatkozásoktól.

Érték önöket meglepetések a hatásbecslés készítésekor?

– Tisztában voltunk azzal, hogy vizsgálódásunk tárgya egy olyan értékes terület, amely nem véletlenül élvez országos, valamint európai uniós – Natura 2000-es – védettséget. Tudtuk, hogy számos értékes, védett faj él ezen a helyen, köztük a csíkos boglárka nevű fokozottan védett lepkefaj, amely ma már csak itt lelhető fel az országban. Mindezzel együtt meglepett bennünket az a fajgazdagság, változatosság és a védett fajok sűrűsége, amivel a rétek és az erdős részek vizsgálata során találkoztunk.

Természetvédelmi szempontból mi a legfőbb probléma a Normafánál?

– Az, hogy az elmúlt évtizedekben egyre közelebb húzódott hozzá a város, továbbá a fajgazdagságot veszélyeztető, kedvezőtlen folyamatok vették kezdetüket. A Normafa sokkal nyíltabb terület volt egy évszázaddal ezelőtt: a rétek, kaszálók közt csak kisebb erdőfoltok húzódtak. Mára gyakorlatilag megfordult az arány, a korábbi rétek elcserjésedtek, beerdősültek, emiatt pedig vészesen megfogyatkozott számos védett növény és állatfaj egyedeinek száma.

Hogyan segítheti az önkormányzat által elképzelt rehabilitáció a természeti értékek megőrzését?

– Okos kompromisszumokkal egymást erősítheti a turisztikai és a természetvédelmi szempontú rehabilitáció. A hatásbecslés készítése során arra tettünk javaslatot, hogy a látogatók által ma is intenzíven használt helyszíneken – azokon a területeken, ahol a legkevesebb természeti érték található – jelenjenek meg a hiányzó kiszolgáló funkciók. Az érzékenyebb részeken viszont mérsékelnénk a látogatóforgalmat, ezért fontosnak tartjuk a jelenleg túlságosan is sűrű ösvényhálózat csökkentését. Véleményünk szerint az erdei utak mintegy harmadát meg lehetne szüntetni.

A természetvédők körében a legtöbb aggály a tervezett sípálya-rekonstrukció, valamint a mesterséges hó alkalmazása miatt merült fel. Önöknek mi az álláspontjuk ebben a kérdésben?

– Mi a síelést és a mesterséges hó alkalmazását térbeli, időbeli és módbeli korlátozásokkal tudjuk elfogadni. Nem támogatjuk például, hogy a Harangvölgyben, ahol a csíkos boglárka utolsó egyedei lelhetők fel, a síelést támogató fejlesztések történjenek – ez egyébként nem szerepel az önkormányzat tervei között –, és azt sem szeretnénk, hogy a természetvédelmi szempontból síelésre inkább alkalmas, de szintén értékes területeken túl hosszú ideig tartson a síszezon, és a tömörített hó akadályozza a kora tavaszi növények, virágok megjelenését. A régi, elhanyagolt sípályák területén ugyanakkor, az elcserjésedés megakadályozása érdekében, kifejezetten támogatni tudjuk a rendszeres kaszálást, hiszen az előbbiekben említett csíkos boglárka itteni populációja is a régi pályák korábbi használatának köszönheti a fennmaradását.

Civilszervezetekkel is együttműködtek vizsgálataik során?

– Úgy érzem, a Normafa jövőjével kapcsolatban felelősséget érző szervezetek, valamint a környéken élő, az ügy iránt érdeklődő aktív polgárok is elfogadtak bennünket partnerként, igyekeztünk velük megtalálni a közös hangot. Nyilvánvaló volt számunkra, hogy a Normafa egy olyan szem előtt lévő, értékes terület, amelynek sorsát sokan kísérik fokozott figyelemmel. Részben mi is a Normafát féltő civilek szemével vizsgáltuk az önkormányzat elképzeléseit, hiszen mi magunk is részt veszünk civilszervezetek munkájában, értjük, hogyan élik meg az emberek, ha bármilyen beavatkozást terveznek a környezetükben. Ezúton szeretném megköszönni mindazok segítségét, akik hasznos információkkal, valamint újabb szempontok bemutatásával segítették munkánkat. Külön kiemelném a WWF önkénteseinek munkáját, akik rendkívül alapos fafelmérést végeztek a területen – ezt mi is alapul vettük, amikor az útvonal-alternatívákat vizsgáltuk.

Véleménye szerint mi lehet a helyi népszavazás hozadéka a Normafa jövője szempontjából?

– Jó dolognak tartom, hogy az itt élők maguk dönthetnek egy olyan ügyben, ami ennyire érdekli őket. Meggyőződésem, hogy ha a népszavazás sikere nyomán finoman kidolgozott megoldásokkal megkezdődhet a Normafa rehabilitációja, természetvédelmi és turisztikai szempontból egyaránt előnyös folyamatok indulhatnak el a területen. Úgy gondolom, hogy a jelenlegi állapotokon feltétlenül változtatni kell, hiszen ha nem szabunk gátat a felerősödőben lévő káros folyamatoknak, természeti értékek sokasága tűnhet el a környékről.

K. D.

A Natura 2000 hatásbecslési dokumentációt készítő szakemberek

- Növénytani vizsgálatok: Hűvös-Récsi Annamária okleveles biológus.

- Lepkészeti vizsgálatok: dr. Bálint Zsolt, a biológiai tudományok kandidátusa, a Magyar Természettudományi Múzeum főmuzeológusa, valamint Pál Attila és Petrányi Gergely természetvédelmi szakmérnökök, a Szalkay József Magyar Lepkészeti Egyesület tagjai.

- Bogártani vizsgálatok: dr. Merkl Ottó okleveles biológus, a biológiai tudomány kandidátusa, a Magyar Természettudományi Múzeum főmuzeológusa.

- Madártani, egyéb zoológiai vizsgálatok: Musicz László okleveles humánökológus.

- Emlőstani, elsősorban denevérvizsgálatok: Dobrosi Dénes okleveles erdőmérnök, zoológus.