Tovább a tartalomhoz Tovább a lábléchez

A magas vérnyomás nem betegség!

Betegség-e a magas vérnyomás? – tette fel a kérdést dr. Török Katalin az Egészségesen a Hegyvidéken – Szabadegyetem legutóbbi előadásában. A belgyógyász háziorvos hangsúlyozta: kockázati tényezőről van szó, amit jó eséllyel kiküszöbölhetünk, és ez rendszerint csak rajtunk múlik!

A gumimandzsettás vérnyomásmérést Scipione Riva-Rocci belgyógyász vezette be, innen ered a kórlapon szereplő RR jelölés, ami után az orvos beírja az értéket higanymilliméterben kifejezve – kezdte előadását dr. Török Katalin az Egészségesen a Hegyvidéken – Szabadegyetem márciusi összejövetelén. A belgyógyász háziorvos rögtön eloszlatott egy közkeletű tévedést, elmondta ugyanis, hogy sokan azt gondolják, a 140/60 Hgmm feletti vérnyomás betegség, erről azonban szó sincs.A_magas_vernyomas_nem_betegseg

Kis történelmi visszatekintéssel folytatta a szakorvos. A második világháború utáni időszakig csak a beteg ember ment orvoshoz, az egészséges gyakorlatilag soha. Idővel kiderült, hogy a kor előrehaladtával megemelkedik az agyi történések, az agyvérzés, trombózis száma, és a szívroham, az infarktus is gyakoribb.

A következő lépés egy korszakalkotó vizsgálatsorozat volt, amely 1948-ban indult Framinghamben. Feljegyezték 5209 30–62 éves nő és férfi egészségügyi adatait. A program sikerét jelzi, hogy napjainkban már a harmadik generációt követik nyomon. Az első tizenöt év után kiderült, hogy a stroke és az infarktus gyakoriságát növeli a dohányzás, a túlsúly, a mozgásszegény életmód, az emelkedett koleszterin- és vércukorszint, de leginkább a magas vérnyomás. A tudósok elkezdtek tehát azon dolgozni, hogy megelőzzék a betegségek kialakulását – innen származtatható a preventív szemlélet elterjedése.

Magyarország Európa legnagyobb cigarettafogyasztója, alkoholfogyasztásban „bronzérmesek” vagyunk, a felnőttek kétharmada túlsúlyos. A várható élettartam egyre nő, az utóbbi tizenöt esztendőben négy évvel javult az átlag, aminek elsődleges oka a kardiológiai ellátás színvonalának emelkedése. Így sem lehetünk azonban elégedettek, öt évvel vagyunk lemaradva az uniós adatoktól. Szív- és érrendszeri betegségekben az uniós átlagnál kétszer több magyar hal meg. A leggyakoribb halálok a koszorús érelmeszesedés okozta szövődmény, a második a stroke, a harmadik a tüdőrák.

A kérdés tehát az: hogyan tudjuk megelőzni ezeknek a betegségeknek a kialakulását? A válasz egyszerű: testsúlykontroll, a dohányzás elhagyása, napi rendszeres mozgás, az alkoholfogyasztás minimalizálása, a koleszterin- és vércukorszint rendszeres ellenőrzése, karbantartása, a vérnyomás figyelése, szükség esetén csökkentése. A belgyógyász szakorvos szerint férfiaknál napi 2, nőknél 1 deciliter vörösbor elfogyasztása kifejezetten ajánlott a szívbetegségek megelőzésére.

A magas vérnyomás fokozott munkát ró a szívre, idővel megvastagszik a bal kamra izomzata és ennek oxigénigénye. Mivel az izomzatot oxigénnel ellátó koszorúerek kapacitása nem változik, relatív oxigénhiány lép fel, ami tovább károsítja a szívizomzatot, végül kialakulhat a szívroham. Ennek előzménye lehet az anginás fájdalom.

A magas vérnyomás a meszesedés folyamatát is felgyorsítja, a lerakódó koleszterinplakk következménye a szívinfarktus, az agyi stroke, a szemfenéki trombózis. Ezenkívül hozzájárul az alsó végtagi érszűkülethez és a vaksághoz. Bár a szívizom regenerálódik, de hegesedve, a heges rész pedig nem képes az összehúzódásra, így könnyebben kialakulhat szívelégtelenség.

Az USA-ban 60 év felett az emberek 63 százalékát érinti, ez azt jelenti, hogy nem betegség, hanem kockázati tényező. Magyarországon a felnőtt lakosság 44 százaléka, ezen belül a 60 év felettiek kétharmada magas vérnyomásos. Kilencvenöt százaléknál nem behatárolható, nem betegség az oka, hanem az életmód és különösen a stressz felelős érte. Másodlagos okai a vesebetegség, a hormonális zavar és más ritka egészségügyi problémák.

Fontos a szűrés, tulajdonképpen ezzel lehet a legjobban kivédeni a nagyobb baj kialakulását. Csak a felkarmérőnek higgyünk, a csuklón mért vérnyomás nem pontos! Ha nyugalmi helyzetben 140/90 alatti a vérnyomásunk, minden rendben. Amennyiben magasabb, forduljunk orvoshoz. Esetenként csak a felső vagy az alsó érték emelkedik meg, ami nem normális, ezzel is foglalkozni kell.

EKG-, ultrahang- és laborvizsgálatok után lehet beállítani a szükséges gyógyszereket. Ezeknek a készítményeknek ma már szinte nincsenek mellékhatásai, viszont pontosan be kell tartani az adagolást. A magas vérnyomás kezelésében rendkívül fontos szerepe van az életmódváltásnak: 5 kiló fogyás 10 Hgmm csökkenést jelenthet.

A monoterápia, ami egyetlen gyógyszer adását jelenti, az esetek 30 százalékában sikeres. A kombinált terápia a többől kevesebb elvén alapszik, és sokkal csekélyebb mértékben terheli meg a szervezetet. Szükséges a folyamatos önellenőrzés: mindennap bizonyosodjunk meg arról, hogy vérnyomásunk nem nőtt tartósan a határérték fölé. Jó tudni, hogy a szív- és érrendszeri katasztrófák hajnalban történnek, ezért ne hagyjuk ki a reggeli vérnyomásmérést!

sm.