Informatikai fejlesztés a Korányi intézetben
Újabb fontos állomásához érkezett az Egészséges Budapest Program: jelentős informatikai fejlesztés történt az Országos Korányi Pulmonológiai Intézetben. A részletekről Horváth Ildikó egészségügyért felelős államtitkár, Bogos Krisztina, az intézmény orvos-igazgatója és Pokorni Zoltán polgármester tájékoztatta a sajtó képviselőit.
Egészséges Budapest elnevezéssel 2017-ben indult el a főváros történetének legjelentősebb egészségügyi programja. A 700 milliárd forintos fejlesztés részeként 4 centrumkórház jön létre, emellett 13 társkórházban, 4 egyházi intézményben, 32 szakrendelőben és 11 országos gyógyintézetben történnek beruházások.
Utóbbiak közé tartozik a hazai tüdőgyógyászat központjaként 564 kórházi ágyon évente mintegy 15 ezer beteget ellátó Országos Korányi Pulmonológiai Intézet, ahol több épület felújítását, valamint új gyógyító részlegek kialakítását követően ezúttal közel 46 millió forintos informatikai eszközvásárlás valósulhatott meg. Ez azt jelenti, hogy a meglévő számítógépek, monitorok felét újakra cserélték. A közeljövő tervei között szerepel további két nagy betegellátó épület rekonstrukciója és egy pavilon építése.
Az Egészséges Budapest Program (EBP) egy integrált koncepció mentén valósul meg, célkitűzése a korai betegségfelismerés és a hatékony gyógyítás elősegítése – hívta fel a figyelmet Horváth Ildikó, az egészségügyért felelős államtitkár. Mint mondta, a fejlesztések nemcsak a közép-magyarországi régióban élőket érintik közvetlenül, hanem az országos intézményeknek köszönhetően valójában mindenki élvezheti azok előnyeit. Elég csak a négy centrumkórházra gondolni, amely éjjel-nappal a legmodernebb ellátást és legmagasabb színvonalú ellátást nyújtja majd.
„Egymillió lakosra jut egy mindent tudó kórházi központ, de ehhez az is kell, hogy a többi támogatóintézmény is megerősödjön” – utalt a Korányi intézet fejlesztésére az államtitkár, külön kiemelve, hogy a meglévő kórházakban ugyanazt a 21. századi egészségkultúrát kell biztosítani, mint a zöldmezős beruházásban felépülő Dél-budai Centrumkórházban. Ehhez elengedhetetlen a digitalizáció és az ezt kiszolgáló informatikai háttér megléte.
Tavaly 2600 asztali számítógépet, 1400 nyomtatót, 70 tabletet és notebookot, továbbá számtalan multifunkciós eszközt vásároltak az intézmények, az idén 6500 számítógép, 1500 nyomtató és 21 nagy teljesítményű szerver beszerzése következhet. Két évvel ezelőtt 40 milliárd, az előző évben 30 milliárd forintot biztosított a kormány az EBP megvalósítására, 2019-ben pedig 41,9 milliárd forintra nő a beruházások értéke.
Pokorni Zoltán polgármester nagy ívű, az utóbbi időszak egyik legátfogóbb és legszerteágazóbb fejlesztéssorozatának nevezte az Egészséges Budapest Programot, majd arról is szólt, hogy a második Orbán-kormány idején ő maga személyesen támogatta az önkormányzati egészségügyi intézmények átadását az államnak. „Ez jó döntésnek bizonyult, hiszen így létrejöhet egy racionális ellátórendszer” – mondta a polgármester.
Összetett, sok erőt kívánó feladatról van szó, ami nem megy egyik napról a másikra, az eredmények azonban már látszanak – fogalmazott Pokorni Zoltán. Mint elmondta, fontos előrelépés a hegyvidékiek számára, hogy a Szent János Kórház végül bekerült a centrumkórházak közé, ezzel a budai oldalon is kétpólusú lesz az ellátás. Legalább ennyire lényeges a XII. kerületben működő Országos Onkológiai Intézet, a Semmelweis Egyetem Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinikája és az Országos Korányi Pulmonológiai Intézet modernizációja. Az Egészséges Budapest Program sikeréhez az önkormányzat a hozzá tartozó szabályozási területeken tud hozzátenni, valamint azzal, hogy az elvárt minőségi szintre emeli az alapellátást – emelte ki a polgármester. Ez utóbbi nagyszerűen halad, hiszen az év végére valamennyi háziorvosi rendelő felújítása, átépítése megtörténik a Hegyvidéken.
Végezetül Bogos Krisztina, a Korányi orvos-igazgatója arról beszélt, hogy napjainkban a hatékony betegellátás elképzelhetetlen digitális háttér nélkül. Szükség van rá a diagnosztikus eszközök kiszolgálásához, a betegadatok biztonságos tárolásához és továbbításához is – ennek hiányában nem lehetne zökkenőmentes az orvos, a szakellátó és a páciensek közötti információáramlás. Mindez növeli a gyógyítás színvonalát, és ahhoz is hozzájárul, hogy a jövő nemzedékei, a kórházakban, rendelőkben dolgozók lássák: jó irányba halad, és egyre erősödik a magyar egészségügy.
sm.