Új tudományág alapítója volt
Dr. Fekete Lajos (1891–1969) turkológust, levéltárost, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) rendes tagját azon kevés tudósok között említhetjük, akik nemcsak időtálló életművükkel, iskolateremtő fáradozásukkal, de példamutató szerénységükkel, alázatukkal is kiemelkedtek. Halálának 50. évfordulója alkalmából emléktábla-avatót kezdeményezett az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpontja (BTK) és az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi kara, amelyet a Hegyvidéki Önkormányzat is támogatott.
Csepreginé Volosinovszki Mária, a polgármesteri hivatal oktatási és közművelődési irodájának vezetője, a program moderátora köszöntőjében elmondta, a Hegyvidéki Önkormányzat fontosnak tartja, hogy emléket állítson azoknak a kerületi lakosoknak, akik tudományterületükön jelentős munkát végeztek.
Dr. Fodor Pál, az MTA BTK főigazgatója ünnepi beszédében kiemelte, hogy Fekete Lajos egyszerre volt levéltáros és turkológus történész, s ennek a párosításnak minden előnye egyesült benne. A turkológia és a magyarországi török uralom forrásainak kutatása az ő színrelépésekor már tisztes múltra tekintett vissza itthon és Európában, főleg a szomszédos Ausztriában, de vele és általa minden megváltozott, a szakma lehetőségei rendkívüli módon kitágultak.
A szó valódi értelmében egy új tudományág, az oszmán gazdaság- és társadalomtörténet egyik alapító atyja lett Fekete Lajos, aki döntő hatást gyakorolt a modern török történelemkutatás kialakulására, és a perzsa iratolvasás tudományát is sikerült megalapoznia. Forrásismeretére támaszkodva irodalmi rangú összefoglalót írt a török kori Buda, Pest, Pest-Buda történetéből, és e munkája máig sem veszített érvényéből.
Dr. Hegyi Klára történész, az MTA BTK Történettudományi Intézet tudományos tanácsadója, Fekete Lajos tanítványa személyes hangvételű beszéddel emlékezett a professzorra, felidézve azt az igényességet és tisztességet, amit igyekezett átplántálni diákjaiba.
Buza Kristóf követségi tanácsos, konzul a tudós életútjának fontosabb állomásait vázolta fel. Szólt a tardosi gazdálkodó család és az épület sorsának összekapcsolódásáról, és elmesélte, mekkora szerepe volt a teológus bátynak, Fekete Mihálynak öccse pályájának egyengetésében.
A rendkívül tehetséges fiatalember négy év alatt diplomát és doktori fokozatot is szerzett, de végzése évében, a világháború idején már az orosz fronton harcolt. Hamar fogságba esett, öt évig Szibéria déli részén, egy óriási hadifogolytáborban élt. Itt nyílott lehetősége megtanulni élete meghatározó idegen nyelvét a török hadifogolytársaktól. Eközben Mihály a felszentelését követően hamarosan a Krisztinavárosba került, a katolikus hittantan tanáraként. Az 1920-as évek közepén szüleik választása egy Táltos utcai ingatlanra esett családi vagyonuknak a fővárosban történő befektetéséhez és a két fiú stabil, önálló lakóhelyének megteremtéséhez.
A tudós tanítványai és azoknak a tanítványai is jelen voltak, vannak a magyar és a nemzetközi tudományos alkotásban, közülük többen az avatóünnepségre is eljöttek. Dr. Hamar Imre, az ELTE nemzetközi ügyek rektorhelyettese Fekete Lajos életrajzából idézett adatokat, majd munkásságát elemezve elmondta, döntően neki köszönhető, hogy a Magyarországon nemzeti tudományágként is emlegetett turkológián belül az oszmanisztika önálló, egyetemi szinten megjelenő diszciplínává nőtte ki magát, amelynek mindmáig jeles képviselői az ő nyomdokain haladnak tovább.
A professzort a tardosiak is magukénak érzik – büszkélkedett beszédében Csabán Béla, Tardos község polgármestere. „Tudjuk, hogy valami török dolgokkal foglalkozott, de ha ide lejött, krumplit szedett a családdal, megitta a novabort, szlovákul beszélt. Tardosi maradt akkor is, amikor már híres tudós lett” – tolmácsolta a tudós unokahúga, Katus néni szavait.
Mivel az emléktábla a tardosiak számára is ajándék, ők is kedveskedtek az ünneplő közönségnek: diákkórusuk két tagja a Tardos-himnuszt és két tót nótát adott elő. A programot színesítette Csörsz Rumen István és Sudár Balázs régizenei műsora is, ők török kori hangszeres zenét játszottak. Végezetül Fonti Krisztina koszorút helyezett el az emléktáblánál, amely dr. Fekete Lajos egykori lakóházát, a Táltos utca 12. számú épületet díszíti mostantól.
Szd