Zrínyi és a töltött káposzta

Érdekes módon az asszonyok, akik recepteket csak ímmel-ámmal osztanak meg egymással, a konyhai trükkök terén igen nagyvonalúan fecsegik ki titkaikat. Sőt, előszeretettel teszik akár próbára is saját jól bevált módszereiket a többiekével szemben, ha arról van szó.

Én is tanultam a minap valami fontosat egy kedves asszonytársunktól, Nellykétől. Ő tényleg mestere a töltött káposztának, messze földön híres az. Mert még a legegyszerűbb ételeket is el lehet ám rontani! Ha az ember nem találja el az arányokat, a töltelékünk például olyan kemény lesz, hogy Szigetvár ostrománál Zrínyi elkergethette volna vele Szulejmánt az egész hadával, mindenféle kirohanás nélkül. Nellyke azt mondja erre, néhány kanál tejföl kell a „tőtikébe”, vagyis a töltelékbe, ezzel finoman fellazítja az ágyúgolyókat.

Mondott néhány trükköt a sajt tárolásával kapcsolatban is. A sajtot jól lehet tartani hűtőszekrényben, hosszabb ideig eláll károsodás nélkül zsírpapírral bélelt műanyag dobozban, így nem penészedik, és nem is keményedik meg. Ha valahogy mégis megkeményedett, áztassuk friss, forralt tejbe, majd jól itassuk le róla a tejet, ily módon újból frissé varázsoltuk. A tejben forralt sajt egyébként könnyen nyújtható, tetszés szerint megkenhetjük kőrözöttel, vagy snidlinges vajkrémmel.

Lehet házilag készített tojáskrémmel is megkenni a sajtot. Nagyszerű ízt ad, ha apróra vágott uborkát is teszünk hozzá, és ezzel kenjük meg a kinyújtott sajtunkat. Óvatosan feltekerjük, mint a bejglit, aztán be a hűtőszekrénybe! Ha már jól összeállt és lehűlt, keresztben szeletelve kis csigácskák lesznek belőle. Kitűnő sörkorcsolya, művészi alkotás!

Ne feledjük, hogy a sajt könnyen szárad, ezért a vágási felületére mindig tegyünk egy kis fóliát, és az egészet rakjuk üveg- vagy műanyag búra alá. Így tárolva nem szárad ki. Ha puha sajtot kell reszelnünk, fagyasszuk ki előtte a mélyhűtőben. A régiek szerint: „a sajtot a kukacoktól megóvhatjuk, ha rétegei közé ribizke levelet vagy komlót teszünk, mely utóbbitól jóízű lesz”.

Azt, hogy friss-e a tojás, megmondja a hőmérséklete. Ha a szélesebb vége hideg, a keskenyebb meleg, akkor biztosan nem öreg. A kapirgálós tyúk tojásának sárgája mindig világos, pedig sokan a jó élénk, valósággal narancssárga sárgájára vadásznak, amit leginkább mesterséges tápokkal lehet elérni.

A vajat a régiek jégszekrény nélkül is frissen tartották, kenhetően. A trükk az volt, hogy két csészét illesztettek egymásba, szájukkal egymás felé. A felső csészébe nyomkodták a vajat, az alsóba pedig vizet töltöttek. Végül a vajjal töltött felső csészét szájával lefelé beleállították a vízzel töltött másik csészébe. Érdemes a mosogató medencéjében végezni a műveletet, mert ilyenkor kicsordul a víz.

(Kövesdy)