Elkészült a MOME világszínvonalú kampusza
Öt év alatt teljes egészében átépült a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem hegyvidéki kampusza: korábban elkészült a Műhelyház, valamint a Média- és Műteremház, most pedig a megújított főépület, továbbá azzal föld alatti összeköttetésben két új oktatási tömb. Az újjávarázsolt, másfél hektáros kert pedig a környéken élők előtt is nyitott, szabadon bejárható közparkká vált.
„A 2005 óta Moholy-Nagy László nevét viselő tudásműhely, ma már egyetem közel száznegyven éve a magyar formatervezés központjaként működik. Az itt oktató tanároknak és az innen kikerülő iparművészek sokaságának kiemelkedő szerepe volt és van Budapest látványelemeinek alakításában” – mondta Tarlós István főpolgármester a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem (MOME) új kampuszának átadása alkalmából.
A főpolgármester szerint a Hegyvidéken lévő iskola a nagyszabású fejlesztésnek köszönhetően Közép-Európa legkorszerűbb művészetoktatási intézményévé vált. Az új egyetemi központ kialakítása egyben városépítés is – tette hozzá –, hiszen teljesen megújult és a lakosság előtt is megnyílt a kampusz másfél hektáros parkja, amelyben tizenhatezer növény kapott helyet, a környezetében pedig, a Zugligeti úton több mint harminc „zöld parkoló” és közel nyolcvan kerékpártároló létesült.
„A kreatívipar a világ egyik leggyorsabban fejlődő ágazata, ennek nemzetgazdasági jelentősége is növekszik” – magyarázta Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter, a XII. kerület országgyűlési képviselője, miért érdemes a kormánynak ezen a területen befektetnie a tehetségekbe és az őket szolgáló infrastruktúrába. Kitért arra is, hogy nem a MOME új kampusza az egyetlen jelentős, a kormány által támogatott fejlesztés a fővárosban. A napokban adták át Pokorni Zoltán polgármesterrel az egykori Fácán vendéglő iskolává alakított épületét, és zajlik a Normafa környezetének rendbetétele is. Folyamatban van a budai vár megújítása, valamint a Liget-projekt is, amely a legnagyobb kulturális beruházás Magyarországon.
Húsz év munka a megvalósításig
A Moholy-Nagy Művészeti Egyetem rektora, Fülöp József arról beszélt, hogy a fejlesztéssel a művészeti oktatás mellett a kutatás és az innováció területén erősítheti tovább szerepvállalását az intézmény, „segítve, hogy Magyarország a huszonegyedik század változásai közepette is az élen járjon”. Kopek Gábor, a korábbi rektor, aki az elmúlt években miniszterelnöki megbízottként felügyelte az építkezést, felelevenítette, hogy 2014-ben kezdődött el „Magyarország legjelentősebb kreatívipari beruházása”, ugyanakkor közel húszévnyi munkával jutottak el a víziótól a megvalósításig. „Ami épült, az nemzetközi mércével is világszínvonal” – fogalmazott az egyetemi tanár.
„A MOME új egyetemi kampusza határidőre és költségkereten belül, száz százalékban magyar teljesítményként készült el” – hangsúlyozta a beruházást irányító Fürjes Balázs Budapest és a fővárosi agglomeráció fejlesztéséért felelős államtitkár. Szerinte „mindaz, amit a világ képben, filmben, animációban, tárgyalkotásban, épített környezetben tud”, a legkorszerűbb körülmények között elsajátítható a MOME-n, így aki ott tanul, világszínvonalon kap alapfokú és doktori, elméleti és gyakorlati képzést a dizájnipar legkülönbözőbb területein.
„Támogatjuk a felsőoktatás és az egyik leginnovatívabb intézmény, a MOME fejlesztését. Az önkormányzat dolga ugyanakkor az, hogy ezt az építő szándékot, dinamizmust összehangolja a környéken lakók nyugalomhoz való jogos igényével” – mondta Pokorni Zoltán polgármester. Felidézte, hogy a Hegyvidéki Önkormányzatot is bevonták a tervek zsűrizésébe, így volt ráhatásuk arra, hogy ne „egyetlen nagy, reprezentatív építészeti jel”, hanem a lakóövezeti környezetre jellemző, pavilonszerű beépítés valósuljon meg az egyetem területén. Az egyeztetések eredményeképpen az önkormányzat elérte azt is, hogy a Zugligeti út felől ne zárja le kerítés az új kampuszt, hanem szabadon bejárható pihenőhellyé váljon a MOME parkja.
Tízszer nagyobb tér a kutatáshoz
A Moholy-Nagy Művészeti Egyetem új kampuszán 25 ezer négyzetméternyi épületet alakítottak ki, vagy újítottak fel a kivitelezők, továbbá 15 ezer négyzetméteres közparkot hoztak létre összesen 21,4 milliárd forintból. Az öt évig tartó, több ütemben zajló beruházással megkétszereződött az oktatási célú műhelyek száma, megháromszorozódott a hallgatók és az oktatók által használt terek mennyisége, a kiállítóterek összterülete pedig a korábbiak ötszöröse lett. A kutatáshoz, innovációhoz tízszer nagyobb tér áll rendelkezésre, és a beépített, korszerű technológia is ezzel arányos módon bővült.
A projekt első két ütemében a Technológiai Park készült el a 2009-ben elhunyt Reimholz Péter koncepciója, valamint Csomay Zsófia és Németh Tamás tervei alapján. A téglaburkolatú épületegyüttes első elemét, a több mint 2400 négyzetméteres Műhelyházat (MOME ONE) 2016 tavaszán, a 4000 négyzetméteres Média- és Műteremházat (MOME TWO) pedig 2018 márciusában avatták fel. Míg az előbbi anyagmegmunkáló műhelyeknek ad otthont, utóbbiban a többi között ultramodern hang- és filmstúdió, korszerű technológiai berendezésekkel felszerelt alkotóműhelyek, kiállítóterek találhatók.
A beruházás harmadik ütemében megvalósuló, most átadott épületegyüttest a 3h Építésziroda tervezte Csillag Katalin és Gunther Zsolt vezetésével. A munkálatok során a fővárosi védettségű és a megépítése óta eltelt 65 évben soha fel nem újított, Farkasdy Zoltán építész által jegyzett, közel 6000 négyzetméteres főépület (MOME MASTER) a pincétől a padlásig megújult. Itt a mesterképzésben részt vevők számára jöttek létre előadói és szemináriumi termek, valamint nagy, egybenyíló „otthonterek”, a hallgatók számára kialakított tanuló- és munkahelyek. A meglévő, háromszáz fős auditórium új, magas minőségű hangrendszere akár filmbemutatóra is alkalmassá teszi a termet.
Különleges építészeti megoldások
A főépület mellett, felszín alatti összeköttetéssel, két új tömb jött létre. Az egyik a több mint 6000 négyzetméteres Tudásközpont (MOME UP), aminek földszintjén az egyetem papír- és digitális alapú, a külső érdeklődők előtt is nyitott közkönyvtára kapott helyet, míg a felsőbb szinteket a doktori iskola foglalja el. A tömb megjelenését egy eddig csak ipari épületeken alkalmazott megoldás teszi egyedivé: a külső, kopolitüveg héj sávosan elhelyezett, homokfúvott paneljei nemcsak árnyékolnak, hanem egyben izgalmas látványelemként vannak jelen a homlokzaton.
A másik új épület (MOME BASE) az alapképzés számára biztosít oktatói, közösségi, valamint a tanuláshoz és az egyéni munkához szükséges tereket közel 4000 négyzetméteren. A ház egy különleges statikustervezői bravúrral olyan élményt nyújt, mintha lebegne, mivel a földszinti homlokzaton nem jelenik meg tartószerkezet, pillér vagy fal. Ennek kulcsa, hogy a legfelső födém két hatalmas, utófeszített monolit vasbeton gerendájára függesztették fel az alsóbb szintek födémjeit. Ilyen megoldással Magyarországon még nem építkeztek.
Az egyetem főbejárata, egyben legnagyobb közösségi tere lett az 1500 fő befogadására alkalmas „MOME Szíve” (MOME GROUND), ami a különböző oktatási épületeket és a Technológiai Parkot kapcsolja össze. A többemeletes oktatási tömbök között, a kampusz belsejében egy kicsi, földszintes műemlék ház is megbújik: ez a Gondűző-villa, amit a történelmi hűség szerint állítottak helyre. Az 1845-ben épült házat, a Virányos első klasszicista épületét reprezentatív események, fogadások helyszíneként szeretné hasznosítani az egyetem.
sz.