Új építési szabályzat – kérdések és válaszok
Véget ért egy hosszabb tervezési és egyeztetési folyamat, aminek eredményeképpen új, egységes építési szabályzat lép életbe a XII. kerület több mint felét lefedő észak-hegyvidéki területekre. A szabályozási terv kapcsán számos lakossági és képviselői kérdés, észrevételétel érkezett, ezekre Buda Miklóstól, a szakmai anyagot készítő Minerva Várostervező Kft. ügyvezetőjétől kértünk választ.
– Amikor egy új építési szabályzat készül, a lakók minden esetben az újabb beépítési lehetőségek miatt kezdenek aggódni, érthető módon féltik a megszokott nyugalmukat. Az észrevételekből most is ez az aggodalom tükröződik. Van-e ennek bármilyen alapja?
– Az Észak-Hegyvidékre vonatkozó új rendezési terv alapvető célja, hogy egységesítse a jelenleg hatályban lévő hét különböző építési szabályzatot. Az egységesítési szándékon túl az önkormányzat megbízásából arra törekedtünk a terv készítésekor, hogy megőrizzük a környék építészeti és természeti értékeit. Az egyik legfontosabb változás, hogy különféle szabályozási eszközökkel, „bónuszokkal” ösztönöznénk a leromlott állapotú, védett épületek felújítását: például kismértékű bővítési lehetőséget biztosítanánk a tulajdonosoknak, hogy a mai igényeket kielégítő életteret alakíthassanak ki az ingatlanokban. Ez azonban csak szigorú önkormányzati kontroll alatt valósulhatna meg, a terveket ugyanis el kellene fogadnia a tervtanácsnak, a felújítás határidejét pedig hatósági szerződésben rögzítenék a felek. További újdonság, hogy a kertvárosias területeken új építkezések esetében az eddigi 125 négyzetméteres lakások helyett a 200 négyzetméter feletti lakások építését ösztönözzük. Ezáltal egy-egy telken kevesebb lakás jöhet létre, és így nagyban csökkenthetjük a gépjárművek okozta környezeti terhelést. Új területeket nem jelöltünk ki beépítésre, ehelyett inkább a funkciójukat vesztett intézményi területeken tennénk lehetővé a lakások építését.
– Vannak, akik épp a korábbi intézményi területeken megvalósítható lakásépítéseket illetik kritikával. Erre a lehetőségre miért van szükség?
– Budapesten jelenleg a XII. kerületben épül a legkevesebb lakás, ugyanakkor jelentős igény mutatkozik az új otthonok iránt. Újabb területeket nem vonunk építési övezetbe, viszont a lakóövezetekbe ékelődő, egyes használaton kívüli intézményi területek esetében megengedhetőnek tartjuk a lakásépítést, ha a beépítés mértéke igazodik a környék lakóövezeteihez.
– Ami a konkrét, problematikusnak vélt helyszíneket illeti, például Csillebércen, az MTA Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpontja mellett két ingatlanon állítólag a telekterülettel megegyező méretű épületet lehetne kialakítani. Ez igaz?
– Nem, ez tévedés. Az egyik, kifejezetten nagy, mintegy 80 ezer négyzetméteres telken 0%-os a beépíthetőség. A másik, tizedekkora telken megmaradt az eddigi beépítési lehetőség, viszont pontosítottuk az építménymagasság számítását, hogy toronyszerű ház – amit az eddigi szabályok nem zártak ki – ne épülhessen.
– Volt, aki azt kifogásolta, hogy egyes erdőterületbe sorolt ingatlanokon viszonylag alacsony zöld felületi arányt és magas beépítettséget engedélyez a szabályozás. Hogyan lehetséges ez?
– Úgy, hogy a szóban forgó ingatlanok valójában már beépített telkek. Ilyen például a Libegő felső végállomása, a zugligeti Niche kemping vagy az önkormányzat Mátyás király úti napközis tábora.
– Többen úgy vélik, hogy a módosítások jelentős környezeti hatással járnak, és emiatt a környezeti vizsgálatot hiányolják…
– A jogszabályi előírásoknak megfelelően elkészült a megalapozó vizsgálat és az alátámasztó javaslat, amit az önkormányzat elküldött az egyeztetési eljárásban részt vevő államigazgatási szerveknek, továbbá kikérte a véleményüket a környezeti vizsgálat készítésének szükségességéről. Nyilatkozataik szerint az új szabályzat nem jár nagymértékű környezeti hatással, így a környezeti vizsgálatot sem tartották szükségesnek.
z.