Verdi József úr és az erkély a budai Váralagútban
Merre van a Királyok Terme? Kit rejt a Városliget jelöletlen sírja? Hol lehet látni Verdi József úr plakátját? Ezekről a kevésbé ismert kultúrtörténeti érdekességekről is szó esett Tóth József „Füles” fotóművész Rejtőzködő Budapest című kötetének bemutatóján.
„Nyolcvan éve járom Budapestet, olvasom az emléktáblákat, bemegyek, ahová csak lehet. Amikor sok minden összegyűlik, készítek belőle egy könyvet” – e szavakkal vezette fel előadását Tóth József „Füles” a Hegyvidéki Kulturális Szalonban. A fotóművész a Rejtőzködő Budapest című új könyvét mutatta be, és néhány mondatos ismertetőivel igyekezett minél több érdekességbe beavatni hallgatóságát.
Sok egyéb mellett arról is beszélt, hogy a háború előtt szokás volt lefordítani a külföldi hírességek keresztnevét. Például az Erkel Múzeum plakátján az olvasható, hogy Verdi József úr zenéjével adják elő a Traviatát. Az viszont némileg meglepő, hogy még egy 1949-es márványtáblán is Puskin Sándor felirat szerepel.
Több török fürdő található Budapesten. Veli bej fürdőjét nemrégiben tatarozták, különleges egységet alkot a mellette lévő Hild-udvarral. A Rudas érdekessége, hogy Velencéhez hasonlóan cölöpökre épült.
Tóth József szerint feltétlenül érdemes megtekinteni a csepeli Nepomuki Szent János-emlékművet. Csehország első számú védőszentjének szobra általában víz mellett áll, vagy keresztet tart a kezében, vagy a szájára teszi a kezét. Ez utóbbira példa a Szent János Kórházban lévő műalkotás.
A Szerb utcai szerb templomot mindenki ismeri, de létezett egy másik is, a Tabánban, amelyet a háború után bontottak le. Megkapó látványt nyújtanak az onnan a Szerb utcába átszállított sírkövek.
A Városligetben van egy sír, Toporczi Horváth Jakab nyugszik alatta, aki ingyen átadta a területet a városnak. Egyetlen kikötést tett: hogy oda temessék, egy jeltelen sírba.
Számos megtekintésre érdemes történelmi emléket rejt Kőbánya, ahol rengeteg követ bányásztak, ez az oka annak, hogy sok pincével büszkélkedhet a városrész. Igazi csoda a kőbányai víztározó – amikor leengedik a vizét, szabadon látogatható. S ha már víztározó: filmtörténeti szempontból is érdekes a gellérthegyi, mert ott forgatták A kékszakállú herceg várának egyik változatát.
Erkély van a budai Váralagútban! Ezt sokan tudják, azt azonban kevesebben, hogy ahhoz a lakáshoz tartozik, ahol egykor a hídmester lakott, és amely azóta családon belül öröklődik.
Egykor a Szent István Társulat tulajdonolta a Szentkirályi utca 30-as számú házat. Ott van a Királyok Termeként ismert szoba, falain a magyar történelem nagyjait ábrázoló hatvannégy mellképpel.
Ritkán nyílik meg a Nyugati pályaudvar királyi váróterme, amelyet kifejezetten azért építettek, hogy a városba látogató Ferenc Józsefet és feleségét megfelelő környezetben fogadhassák. Régen a Kálvin teret díszítette a Danubius-kút, amelyet, miután megsemmisült, újrafaragtak, és az Erzsébet térre került. Egyedül Száva alakja maradt meg az eredetiből, ez megtekinthető a Ráday utca egyik udvarában.
Ha belépünk az Operaház művészbejáróján, és balra fordulunk, meglátunk egy folyosót. Oda festették az elhunyt énekesek arcképét, ami a mai napig hagyomány.
A Kozma utcai temető legfantasztikusabb kriptáját Lajta Béla tervezte. Zsolnay-kerámiából készült, ugyanúgy, mint a Gellért-fürdő férfi termál részének burkolata. A Vörösmarty téri márványszobrot közadakozásból emelték, az utolsó ezüstmáriást egy koldus adta, az érmét megőrizték a szoborban.
Végezetül Tóth József egy kevésbé ismert hegyvidéki emlékhelyről is szólt. A Kiss János altábornagy és Alkotás utca sarkán felállított mű az egykor az Avar utcában lakó Tersánszky Józsi Jenő előtt tiszteleg.
sm.
A Hegyvidéki Kulturális Szalon fotópályázatot írt ki: országjárás, természetfotó és épített hegyvidéki értékek témakörben 10-10 képet lehet beküldeni papíralapon vagy digitális formában. Minden jelentkező kap valamilyen elismerést, és az összes pályamunka megtekinthető lesz a szalon aulájában lévő kivetítőkön, valamint a tervek közt szerepel egy kiállítás rendezése is. „Az ember hivatása, hogy megismerje az igazságot, szeresse a szépet, kívánja a jót, és cselekedje a legjobbat” – idézte Ludwig van Beethoven gondolatát a pályázat ötletgazdája, Katona Árpád, a Hegyvidéki Szociális Központ munkatársa Tóth József „Füles” könyvbemutatója előtt. Mint fogalmazott, kultúránk és szokásaink őriznek meg minket, ezért feladatunk ápolni, gyarapítani ezeket az értékeket. Ehhez járul hozzá a fotózás, amivel sokan foglalkoznak a Hegyvidéken.