Ép ér, ép ész – megelőzés, megőrzés, megoldás
A memóriahanyatlást okozó betegségek hátterében nagy százalékban érrendszeri probléma áll, ezért is olyan fontos érrendszerünk épségének megőrzése. De hogyan védhetjük meg az agyunkat, az ereinket? Hogyan előzhető meg a stroke? Hogyan változtassunk az életmódunkon? Ezeket a témákat érintettük legutóbb az online Alzheimer Caféban, ahol dr. Folyovich András PhD, a Szent János Kórház Neurológiai Osztály – Stroke Centrumának osztályvezető főorvosa és Prof. Dr. Kurimay Tamás c. egyetemi tanár, a Budai Családközpontú Lelki Egészség Centrum vezetője beszélgettek egymással a Szent János Kórház Egészségfejlesztési Irodája és az Alzheimer Café a Hegyvidéken közös szervezésében.
Vannak olyan dolgok, amiken nem tudunk változtatni, ilyen például az életkorunk, vagy a genetikai adottságaink. Van azonban, amit tudunk alakítani – ilyen a környezetünk is, amely befolyásolja az egészségünket. Törekedjünk a minket körülvevő ingerek és a stressz csökkentésére! Alakítsunk ki biztonságos környezetet, és aktivitásunkat megőrizve folytassuk szeretett időtöltéseinket. Fontos a rendszeres mozgás, kornak és állapotnak megfelelően – hívta fel a figyelmet Kurimay Tamás.
A környezetnek része a saját tevékenységünk is. A táplálkozással tevőlegesen befolyásolni tudjuk egészségünket. A magas vérnyomás rizikótényezője a stroke-nak, a túlzott sófogyasztás pedig, ami magas vérnyomáshoz vezet, rajtunk múlik, figyelnünk kell rá. Fogyasszunk sok zöldséget, gyümölcsöt (úgynevezett mediterrán diéta), halat, csökkentsük a zsírbevitelt!
A fizikai mellett a lelki tényezőket sem hanyagolhatjuk el, amiket a kapcsolataink határoznak meg. Az egészséges idősödés része, hogy megőrizzük szociális kapcsolatainkat. Az elmagányosodás depressziót okozhat, ami ugyanúgy lehet rizikófaktora a stroke-nak és a szívinfarktusnak, mint a magas vérnyomás, valamint okozhat demenciához hasonló tüneteket is. Az enyhe és közepes depresszió esetében a mozgásnak bizonyítottan pozitív hatása van.
Törekedjünk arra, hogy a lehető legkevesebb gyógyszert szedjük, és mindig a kezelőorvossal, háziorvossal együttműködve, konzultálva. Még gyógynövényi eredetű készítményeket se vegyünk be, mert nem lehet tudni, azok hogyan lépnek reakcióba egymással. Csökkentsük az alkoholfogyasztást, a dohányzást pedig teljesen hagyjuk el!
Fontos a korai felismerés – ha valaki feledékenységet tapasztal, elakadások jelentkeznek a beszédében, vagy megváltozik a mozgáskoordinációja, mindenképpen forduljon szakemberhez, elsősorban a háziorvosához. Ha a jelenség mögött kezeletlen cukorbetegség, vagy magas vérnyomás áll, esetleg olyasmi, amit a környezetünkkel, táplálkozásunkkal befolyásolhatunk, igenis tudjuk lassítani, vagy stabilizálni az enyhe feledékenységet!
Pozitív üzenetként a professzorok elmondták, hogy az öregedés önmagában nem betegség, életmódunkkal pedig tehetünk egészségünk megőrzéséért. Lehet, hogy a hirtelen reakciók lassulnak, lehet, hogy a rugalmasság nem a régi, mégis, idősen szintetizálja az ember a sok megélt tapasztalatot, ekkor értjük meg bizonyos dolgok értelmét. Ez a bölcsesség az idősebb kor egyik legfontosabb értéke, és ugyanúgy meghagyja az önbecsülést, mint az, hogy fiatalabb korunkban milyen gyorsan futottunk – mondta dr. Folyovich András.
Kurimay professzor elmondta, hogy fontos a hozzátartozók igényeit is figyelembe venni, például egy súlyos feledékenységgel élő gondozásakor. Az, hogy törődjünk a másikkal, belső igény, és kimerítheti a hozzátartozókat is, kialakulhatnak lelki problémák – depresszió, kifáradás –, ami miatt ez nehezen megoldható kérdéssé válik. Felhívta a figyelmet arra, hogy a hozzátartozók is merjenek segítséget kérni, hiszen akkor tudnak adni, ha ők maguk is feltöltődtek. Ehhez összefogásra van szükség: kiemelte a család, a szociális háló és a szakemberek segítségét. A gyógyító beszélgetések (pszichoterápia), a megfelelő szakemberek és a sorstársakkal való találkozás sokat segíthetnek. Erre alkalmas például az Alzheimer Café is. (A teljes adás megtekinthető az „Alzheimer Café Budapest 12. kerület” Facebook-oldalon.)
Sokan gondozzák otthon demenciával élő hozzátartozóikat, akik segítségre szorulnak. Ha az Ön családjában felbukkant ez a betegség, és tanácstalan, segítségre vagy támogatásra van szüksége, keresse fel bizalommal a Hegyvidéki Szociális Központ által elindított Demencia Irodát, amely azzal a céllal jött létre, hogy minden olyan esetben segítséget nyújtson, ami nem igényel orvosi szakértelmet.
Kocsis Judit
(06-30/630-9513,
demenciairoda@hszk.hu)