Zajterhelés a XII. kerületben

A zaj rengeteg forrásból származhat. Zajt keltenek a kertben csiripelő madarak, a környékbeli templom harangja, a lakás elektromos berendezései, a falban futó vízvezeték vagy a csatornában csordogáló esővíz, a szomszéd klímaberendezése (vagy a sajátunk) és a közlekedés szinte minden formája. Halljuk a szinte láthatatlan messzeségben szálló repülőket, a kerület peremén zakatoló vonatokat, a villamosszerelvényeket, a fogaskerekű jellegzetes kattogását, a buszokat és mindennél gyakrabban az autókat, amelyek elől a legkisebb zsákutcákban sem bújhatunk el.
Élettanilag a zajterhelés nagyon összetett hatásokat válthat ki. Egyrészt a monoton zajt meg lehet szokni, erre mutat példát a forgalmas belváros megannyi elégedett lakója. Ám a változó intenzitású, vagy erős zaj feszültté teszi az embert, anélkül, hogy észrevenné idegessége okát. S bár sokan annyira megszoktuk a zajt, hogy szinte hiányzik, ha nincs, mégis mindannyian szívesen pihentetjük a fülünket, például a hegyvidéki erdők csendes ösvényein.A városból nézve kerületünk nyugodt, békés vidék. Valóban: örömmel állapíthatjuk meg, hogy a Hegyvidéken zaj szempontjából is szerencsések vagyunk. Környezetünk nagy része lakóövezet, ahol nincsenek hangos üzemek, a repülőtér is messze van tőlünk, és a légi folyosók átszervezése óta sokkal kevesebb a felettünk alacsonyan emelkedő vagy süllyedő repülőgép. A közlekedési zajok közül az alattomos metrózaj is csak a XII. kerület egy kis részét érinti. Marad tehát a tömegközlekedés, az autóforgalom és a hétköznapi élet kommunális zaja.
Mielőtt azonban elégedetten hátradőlnénk, érdemes egy pillantást vetni a kerület zajtérképére, amelyen a sok mérsékelten színes folt között riasztó vörös vonalak is futnak. Ezek a Hegyvidék forgalmas útszakaszait jelölik, amelyek behatolnak a zöldövezetbe és a kerületi erdőkbe is. Gondolhatnánk, hogy kizárólag a tömegközlekedéssel érintett emelkedőkkel van baj, ahol a korszerűtlen robbanómotoros buszok ontják a decibeleket, de ez nem egészen igaz, hiszen a kiemelten hangos útvonalak egy részét csak magánautók járják.A zajra többnyire úgy tekintünk, mintha megváltoztathatatlan adottság lenne. Ha magánemberként gondolkodunk, akkor sokszor valóban az, de az önkormányzat Hegyvidéki Zöld Irodája azért zajügyekben is a lakosság mellett áll. A XII. kerület stratégiai fejlesztési terve célként jelöli meg a zajterhelés további csökkentését. Ennek egyik pilléreként a vonatkozó rendelet meghatározza a zajkibocsátás korlátait, amit egy dübörgő sportkocsi esetén nehéz „tetten érni”, de egy építkezés nem száguld el, így ott van lehetőség mérésre és akár intézkedésre is.
A teljes kerület nem monitorozható folyamatosan, így zajterhelés mérése általában lakossági kezdeményezésre indul. Fontos tudni, hogy a zajvédelemről szóló helyi rendelet szerint zajterhelést jelentő munkát hétköznapokon 7–20, szombaton és más pihenőnapokon pedig 9–12 és 15–18 óra között lehet végezni. Vasárnap és munkaszüneti napokon zajjal járó kertészeti, építési vagy bontási és szállítási, rakodási munka egyáltalán nem megengedett!
A komolyabb és állandó zajt keltő szennyezőkkel szemben a Hegyvidéki Önkormányzat saját hatáskörben is fellép. Ennek jó példája a Déli pályaudvar esete, ahol a zajsugárzás – különösen éjszaka – zavarta a környékbelieket. A kerület kezdeményezésére a MÁV átszervezte az üzemi feladatokat, és leváltotta a dübörgő dízelmozdonyokat a pályaudvari munkában. Ez az egyetlen intézkedés jelentősen mérsékelte a zajterhelést. A siker pedig – amihez, persze, szükség volt mindkét fél megoldásra törekvő hozzáállására – jól mutatja, hogy nem kell belenyugodni a lármába, sokszor a gyakorlatban is megtalálhatók az elfogadható kompromisszumot jelentő technikai megoldások.
Néhány évvel ezelőtt a Hegyvidéki Zöld Iroda a BKK-nál kezdeményezte, hogy az emelkedőkön történő indulás és fékezés miatt nagyobb igénybevételnek kitett, ezért hangosabb buszokat cserélje le elektromos járművekre. A BKK egyes vonalakon részben be is vezette az elektromos midibuszokat, amelyek ma már a városkép megszokott elemei. Jó lenne, ha lépésről lépésre minden járművet „zöldre” lehetne cserélni, mert például a több járattal is érintett Istenhegyi út, Konkoly-Thege Miklós út buszforgalma alaposan rontja a zajtérképet. Különösen ellentmondásos az a helyzet, hogy sokan a városból éppen rekreációs céllal keresik fel a Normafát, ám közben a XII. kerület zajszennyezését növelik.A járvány miatti veszélyhelyzet idején átmenetileg elcsendesedett a Hegyvidék, madárcsicsergés töltötte be a levegőt. Ebben az időszakban fülbetűnőbben megtapasztalhattuk, hogy a zajkibocsátás mértéke – életünkkel együtt – folyamatosan változik. Gondolhatunk a még mindig egyre gyarapodó autótömegre, amely a kerületben mozog, parkol és zajong. Közöttük szerencsére egyre több elektromos üzemű is akad, ami környezetterhelés szempontjából sokkal szerencsésebb, mert sem zajt, sem légszennyezést nem generál. Rendeletileg előírni, persze, nem lehet, hogy mindenki csendes autót vegyen, de például a kerületi elektromos töltők szaporodása hozzájárul az elektromos autózás terjedéséhez, ami minden hegyvidéki lakos életminőségére jótékonyan hat. Ugyanígy a villamospálya, a tömegközlekedési járművek korszerűsítése, cseréje is.
A zajszennyezés szempontjából tökéletes megoldásra nem törekedhetünk, de állandó cél az élhetőség javítása. Ebben nem várhatunk kizárólag az önkormányzat intézkedéseire, hanem mindnyájunknak külön-külön kell megtenni a magunk szerény, de nélkülözhetetlen hozzájárulását.

(Barta)